Háromszoros olimpiai bajnokunk, Papp László a mai napon ünnepelné 95. születésnapját

Papp László a magyar és a világ ökölvívásának ikonja, háromszoros olimpiai bajnokunk korszakalkotó volt a sportágban. A mai napon ünnepelné 95. születésnapját, így a Magyar Ökölvívó Szakszövetség méltón emlékezik meg nagyságáról, példamutató pályafutásáról, és olimpiai sikereiről.

Papp László első összecsapásait még 1945-ben vívta, egy évvel később pedig már a válogatottban szerepelhetett. Papp László az 1947-es Európa-bajnokságon még elbukott a legjobb nyolc között, de egy évvel később a londoni olimpián már tökéletes állapotban volt nemzeti büszkeségünk.

Adler Zsigmond tanítványa, a 22 esztendős magyar versenyző első három mérkőzését egyaránt KO győzelemmel húzta be az 1948-as londoni olimpián, a finn Valle Resko, a luxemburgi Jean Welter és a technikás belga Auguste Cavignac is Papp Laci hatalmas ütőerejének áldozata lett a brit fővárosban, és a legjobb négy közé jutott.  

Az elődöntőben a szintén 22 éves olasz Ivano Fontana már nagyon komoly riválisnak számított, de Papp Laci tudása legjavát nyújtva legyőzte a luccai származású versenyzőt. A döntőben a hazai környezetben bokszoló John Wright ellen is bizonyította technikai tudását, és nagy ütőerejét Papp Laci, és megszerezte első olimpiai aranyérmét. A londoni olimpiai játékok csak az első állomása volt a hosszú sikereinek, amellyel a nemzetközi ökölvívás ikonjai közé emelkedett.

Papp László londoni olimpiai aranyérmét követően 1949-ben, és 1951-ben is Európa-bajnoki címmel zárt, és újabb magyar bajnoki aranyakat gyűjtött be. Helsinkiben, az 1952-es játékokon, a félközépsúlyban (71kg) szerepelt, és akárcsak négy évvel korábban két KO győzelemmel nyitotta meg olimpiai szereplését. Két komoly rivális, az amerikai Spider Webb és a kanadai Charlie Chase nem bírta a magyar pofonokat, mindkettőjüket kiütötte a magyar bokszikon.

Az olimpiai negyeddöntőben Papp Laci a bolgár Petar Szpaszov ellen pontozásos győzelmet aratott, így az érme már Helsinkiben is garantált volt. A 26 éves magyar azonban nem elégedett meg egy szimpla bronzéremmel, és esélyeshez méltóan előbb az argentin Eladio Oscar Herrera ellen bizonyult jobbnak, majd a dél-afrikai Theunis Van Schalkwyk sem találta az ellenszert Papp Lacival szemben. A magyar ökölvívás legendája második olimpiai aranyérmét szerezte meg Londont követően.

A következő 1956-os olimpiát megelőzően az 1955-ös nyugat-berlini Európa-bajnokságon a magyar csapat egy ezüstéremmel zárt, de Papp László azt az eseményt kihagyta. Az 1956-os melbourne-i olimpiának igen nehéz körülmények között vágott neki a magyar válogatott a magyarországi események miatt, szó sem lehetett tökéletes felkészülésről, viszont hatalmas motivációval léptek ringbe versenyzőink.

Papp László két olimpiai és két Európa-bajnoki címmel a tarsolyában érkezett Melbourne-be, de Helsinkit követően kevesebb eseményen szerepelt. Az olimpiai aranyéremhez ezúttal három mérkőzést kellett megnyernie, mindhármat olyan boksznemzetekkel szemben kellett elérnie, mint Argentína, Lengyelország és az Egyesült Államok.

A negyeddöntőben az erős argentin Alberto Saenzet a mérkőzésvezető leléptette, amikor felszakadt a szemöldöke, így Papp jutott be a legjobb négy közé. Itt nagy riválisa, a lengyel Zbigniew Pietrzykowski várt rá, akit a szakemberek egyértelműen az olimpiai arany fő várományosának tartottak Európa-bajnoki címét követően. A lengyel ökölvívó kemény diónak bizonyult, de Pappot ezúttal sem lehetett megállítani, egyhangú pontozással búcsúztatta a később összesen négy Európa-bajnoki címet begyűjtő Pietrzykowskit.

Az olimpiai döntőben a tíz évvel fiatalabb amerikai José Torres várt rá, aki alaposan felkészült a magyar klasszisból, és ösztönös tehetségnek számított. Papp Laci élete egyik legnehezebb meccsét vívta, így ez alaposan megnövelte a sikere értékét. Megosztott pontozással győzött amerikai riválisával szemben, és nemcsak Magyarország, hanem az egész világ első háromszoros olimpiai bajnoka lett ökölvívásban. Papp Laci összesen 13 olimpiai mérkőzést vívott 1948 és 1956 között, mindet megnyerte, és ebből hatot KO-val.

Profiként 1957-től összesen 29-szer lépett ringbe, ebből 27-et megnyert, kettő pedig döntetlenül zárult. Versenyzői pályafutását követően edzőként, a válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett 23 éven keresztül egy kisebb megszakítással. Papp Laci 2003. október 16-án hunyta le szemét örökre, a Farkasréti temetőben nyugszik a magyar ökölvívás legnagyobbja.

Háromszoros olimpiai bajnokunk, Papp László a mai napon ünnepelné 95. születésnapját

Papp László a magyar és a világ ökölvívásának ikonja, háromszoros olimpiai bajnokunk korszakalkotó volt a sportágban. A mai napon ünnepelné 95. születésnapját, így a Magyar Ökölvívó Szakszövetség méltón emlékezik meg nagyságáról, példamutató pályafutásáról, és olimpiai sikereiről.

Papp László első összecsapásait még 1945-ben vívta, egy évvel később pedig már a válogatottban szerepelhetett. Papp László az 1947-es Európa-bajnokságon még elbukott a legjobb nyolc között, de egy évvel később a londoni olimpián már tökéletes állapotban volt nemzeti büszkeségünk.

Adler Zsigmond tanítványa, a 22 esztendős magyar versenyző első három mérkőzését egyaránt KO győzelemmel húzta be az 1948-as londoni olimpián, a finn Valle Resko, a luxemburgi Jean Welter és a technikás belga Auguste Cavignac is Papp Laci hatalmas ütőerejének áldozata lett a brit fővárosban, és a legjobb négy közé jutott.  

Az elődöntőben a szintén 22 éves olasz Ivano Fontana már nagyon komoly riválisnak számított, de Papp Laci tudása legjavát nyújtva legyőzte a luccai származású versenyzőt. A döntőben a hazai környezetben bokszoló John Wright ellen is bizonyította technikai tudását, és nagy ütőerejét Papp Laci, és megszerezte első olimpiai aranyérmét. A londoni olimpiai játékok csak az első állomása volt a hosszú sikereinek, amellyel a nemzetközi ökölvívás ikonjai közé emelkedett.

Papp László londoni olimpiai aranyérmét követően 1949-ben, és 1951-ben is Európa-bajnoki címmel zárt, és újabb magyar bajnoki aranyakat gyűjtött be. Helsinkiben, az 1952-es játékokon, a félközépsúlyban (71kg) szerepelt, és akárcsak négy évvel korábban két KO győzelemmel nyitotta meg olimpiai szereplését. Két komoly rivális, az amerikai Spider Webb és a kanadai Charlie Chase nem bírta a magyar pofonokat, mindkettőjüket kiütötte a magyar bokszikon.

Az olimpiai negyeddöntőben Papp Laci a bolgár Petar Szpaszov ellen pontozásos győzelmet aratott, így az érme már Helsinkiben is garantált volt. A 26 éves magyar azonban nem elégedett meg egy szimpla bronzéremmel, és esélyeshez méltóan előbb az argentin Eladio Oscar Herrera ellen bizonyult jobbnak, majd a dél-afrikai Theunis Van Schalkwyk sem találta az ellenszert Papp Lacival szemben. A magyar ökölvívás legendája második olimpiai aranyérmét szerezte meg Londont követően.

A következő 1956-os olimpiát megelőzően az 1955-ös nyugat-berlini Európa-bajnokságon a magyar csapat egy ezüstéremmel zárt, de Papp László azt az eseményt kihagyta. Az 1956-os melbourne-i olimpiának igen nehéz körülmények között vágott neki a magyar válogatott a magyarországi események miatt, szó sem lehetett tökéletes felkészülésről, viszont hatalmas motivációval léptek ringbe versenyzőink.

Papp László két olimpiai és két Európa-bajnoki címmel a tarsolyában érkezett Melbourne-be, de Helsinkit követően kevesebb eseményen szerepelt. Az olimpiai aranyéremhez ezúttal három mérkőzést kellett megnyernie, mindhármat olyan boksznemzetekkel szemben kellett elérnie, mint Argentína, Lengyelország és az Egyesült Államok.

A negyeddöntőben az erős argentin Alberto Saenzet a mérkőzésvezető leléptette, amikor felszakadt a szemöldöke, így Papp jutott be a legjobb négy közé. Itt nagy riválisa, a lengyel Zbigniew Pietrzykowski várt rá, akit a szakemberek egyértelműen az olimpiai arany fő várományosának tartottak Európa-bajnoki címét követően. A lengyel ökölvívó kemény diónak bizonyult, de Pappot ezúttal sem lehetett megállítani, egyhangú pontozással búcsúztatta a később összesen négy Európa-bajnoki címet begyűjtő Pietrzykowskit.

Az olimpiai döntőben a tíz évvel fiatalabb amerikai José Torres várt rá, aki alaposan felkészült a magyar klasszisból, és ösztönös tehetségnek számított. Papp Laci élete egyik legnehezebb meccsét vívta, így ez alaposan megnövelte a sikere értékét. Megosztott pontozással győzött amerikai riválisával szemben, és nemcsak Magyarország, hanem az egész világ első háromszoros olimpiai bajnoka lett ökölvívásban. Papp Laci összesen 13 olimpiai mérkőzést vívott 1948 és 1956 között, mindet megnyerte, és ebből hatot KO-val.

Profiként 1957-től összesen 29-szer lépett ringbe, ebből 27-et megnyert, kettő pedig döntetlenül zárult. Versenyzői pályafutását követően edzőként, a válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett 23 éven keresztül egy kisebb megszakítással. Papp Laci 2003. október 16-án hunyta le szemét örökre, a Farkasréti temetőben nyugszik a magyar ökölvívás legnagyobbja.

Papp László a magyar és a világ ökölvívásának ikonja, háromszoros olimpiai bajnokunk korszakalkotó volt a sportágban. A mai napon ünnepelné 95. születésnapját, így a Magyar Ökölvívó Szakszövetség méltón emlékezik meg nagyságáról, példamutató pályafutásáról, és olimpiai sikereiről.

Papp László első összecsapásait még 1945-ben vívta, egy évvel később pedig már a válogatottban szerepelhetett. Papp László az 1947-es Európa-bajnokságon még elbukott a legjobb nyolc között, de egy évvel később a londoni olimpián már tökéletes állapotban volt nemzeti büszkeségünk.

Adler Zsigmond tanítványa, a 22 esztendős magyar versenyző első három mérkőzését egyaránt KO győzelemmel húzta be az 1948-as londoni olimpián, a finn Valle Resko, a luxemburgi Jean Welter és a technikás belga Auguste Cavignac is Papp Laci hatalmas ütőerejének áldozata lett a brit fővárosban, és a legjobb négy közé jutott.  

Az elődöntőben a szintén 22 éves olasz Ivano Fontana már nagyon komoly riválisnak számított, de Papp Laci tudása legjavát nyújtva legyőzte a luccai származású versenyzőt. A döntőben a hazai környezetben bokszoló John Wright ellen is bizonyította technikai tudását, és nagy ütőerejét Papp Laci, és megszerezte első olimpiai aranyérmét. A londoni olimpiai játékok csak az első állomása volt a hosszú sikereinek, amellyel a nemzetközi ökölvívás ikonjai közé emelkedett.

Papp László londoni olimpiai aranyérmét követően 1949-ben, és 1951-ben is Európa-bajnoki címmel zárt, és újabb magyar bajnoki aranyakat gyűjtött be. Helsinkiben, az 1952-es játékokon, a félközépsúlyban (71kg) szerepelt, és akárcsak négy évvel korábban két KO győzelemmel nyitotta meg olimpiai szereplését. Két komoly rivális, az amerikai Spider Webb és a kanadai Charlie Chase nem bírta a magyar pofonokat, mindkettőjüket kiütötte a magyar bokszikon.

Az olimpiai negyeddöntőben Papp Laci a bolgár Petar Szpaszov ellen pontozásos győzelmet aratott, így az érme már Helsinkiben is garantált volt. A 26 éves magyar azonban nem elégedett meg egy szimpla bronzéremmel, és esélyeshez méltóan előbb az argentin Eladio Oscar Herrera ellen bizonyult jobbnak, majd a dél-afrikai Theunis Van Schalkwyk sem találta az ellenszert Papp Lacival szemben. A magyar ökölvívás legendája második olimpiai aranyérmét szerezte meg Londont követően.

A következő 1956-os olimpiát megelőzően az 1955-ös nyugat-berlini Európa-bajnokságon a magyar csapat egy ezüstéremmel zárt, de Papp László azt az eseményt kihagyta. Az 1956-os melbourne-i olimpiának igen nehéz körülmények között vágott neki a magyar válogatott a magyarországi események miatt, szó sem lehetett tökéletes felkészülésről, viszont hatalmas motivációval léptek ringbe versenyzőink.

Papp László két olimpiai és két Európa-bajnoki címmel a tarsolyában érkezett Melbourne-be, de Helsinkit követően kevesebb eseményen szerepelt. Az olimpiai aranyéremhez ezúttal három mérkőzést kellett megnyernie, mindhármat olyan boksznemzetekkel szemben kellett elérnie, mint Argentína, Lengyelország és az Egyesült Államok.

A negyeddöntőben az erős argentin Alberto Saenzet a mérkőzésvezető leléptette, amikor felszakadt a szemöldöke, így Papp jutott be a legjobb négy közé. Itt nagy riválisa, a lengyel Zbigniew Pietrzykowski várt rá, akit a szakemberek egyértelműen az olimpiai arany fő várományosának tartottak Európa-bajnoki címét követően. A lengyel ökölvívó kemény diónak bizonyult, de Pappot ezúttal sem lehetett megállítani, egyhangú pontozással búcsúztatta a később összesen négy Európa-bajnoki címet begyűjtő Pietrzykowskit.

Az olimpiai döntőben a tíz évvel fiatalabb amerikai José Torres várt rá, aki alaposan felkészült a magyar klasszisból, és ösztönös tehetségnek számított. Papp Laci élete egyik legnehezebb meccsét vívta, így ez alaposan megnövelte a sikere értékét. Megosztott pontozással győzött amerikai riválisával szemben, és nemcsak Magyarország, hanem az egész világ első háromszoros olimpiai bajnoka lett ökölvívásban. Papp Laci összesen 13 olimpiai mérkőzést vívott 1948 és 1956 között, mindet megnyerte, és ebből hatot KO-val.

Profiként 1957-től összesen 29-szer lépett ringbe, ebből 27-et megnyert, kettő pedig döntetlenül zárult. Versenyzői pályafutását követően edzőként, a válogatott szövetségi kapitányaként tevékenykedett 23 éven keresztül egy kisebb megszakítással. Papp Laci 2003. október 16-án hunyta le szemét örökre, a Farkasréti temetőben nyugszik a magyar ökölvívás legnagyobbja.