(fotó: Farkas József)
Hatvanadik születésnapját ünnepli Kiss László, a korábbi 33-szoros válogatott csatár, a vb-történelem egyik rekordere.
Kiss László 1956. március 12-én született Taszáron. Szülőfalujában kezdett el futballozni, ám Kaposvári Rákóczi felfedezettje volt, ebben a klubban vált belőle ismert labdarúgó, miközben a helyi Táncsics Mihály Gimnáziumban tanult. (A bátyja is a Rákócziban játszott.) 1974-től 1976-ig a Pécsi MSC-t erősítette. Pompásra sikeredett az NB I-es debütálása, az ő góljával ért el 1-1-es döntetlent a Pécsi MSC a Ferencváros ellen 1974. szeptember 4-én. Érdekes, hogy azon a nyáron a Fradi is hívta, de ő a somogyi megyeszékhelyről inkább Pécsre ment. A piros-feketék kiesése után visszaigazolt Kaposvárra, 1977 őszén a Rákóczi az ő duplájával (is) 3-0-ra verte meg a bajnoki címet védő angyalföldieket. Talán ez is közrejátszott abban, hogy 1978-ban a Vasas SC-be lépett tovább, ahol szép sikerekben volt része. Az 1979–1980-as szezonban bronzérmet szerzett a piros-kékekkel, ám a DVTK elleni Magyar Népköztársasági Kupa veszprémi döntőjét elbukta velük (1-3). Nem rajta múlott a dolog, ő ugyanis a 82. percben bevette a borsodiak kapuját. A következő finálét azonban nem rontotta el az angyalföldi alakaulat, Szegeden Izsó Ignác találatával visszavágott az előző évi fiaskójáért a piros-fehéreknek (1-0). A sokoldalú, lendületes és technikás támadó a vesztes meccsen jobbszélsőt, a nyertesen balszélsőt játszott. Az 1980–1981-es NB I küzdelmeinek lefújását követően újabb bronzérem került a birtokába. A góllövőlistán Nyilasi Tibor mögött másodikként záró center az európai aranycipő-versenyben hetedik lett! Az esztendő végén, a Képes Sport Ön tizenegye szavazásán csak Nyilasi Tibor és Törőcsik András kapott nála több szavazatot. 1983-ban megnyerte a Közép-európai Kupát a Vasassal. Elképesztően erős csatársora volt akkoriban a Fáy utcaiaknak: Kiss László-Izsó Ignác-Várady Béla!
1985-ben a francia második osztályba szerződött profinak, ahol világhírű társakkal játszhatott együtt, például Laurent Blanc irányította az 1986–1987-es Montpellier HSC hátvédsorát. Egy évvel előtte a támadószekciót Törőcsik András, Kiss László és Roger Milla alkotta. Kiss 1985 és 1987 között, két idényben 38 találkozón 12 gólt szerzett az MHSC együttesében. Hazatérése után az MTK-VM-hez írt alá. A kék-fehéreknél egy évadot húzott le, de az roppant szerencsétlenül alakult a számára, miután többször is súlyosan megsérült. A Hungária körútról az Erzsébeti SMTK-hoz került (1988–1989). Megfordult egy rövid időre az újonc Veszprémi SE keretében (1989), azzal el is köszönt a hazai élvonaltól. Az NB I-ben 1976 és 1989 között 271 bajnokin 124 gólt jegyzett. 1989-től 1991-ig a BVSC-ben futballozott.
A nagyválogatottban 1979. szeptember 12-én debütált, Nyíregyházán nyertek a mienk Csehszlovákia ellen 2-1-re. (A megsérült Fekete László helyére küldte be a 12. percben dr. Lakat Károly szövetségi kapitány.) 1984. május 31-ig összesen 33-szor ölthette fel a címeres trikót, amelyben 11 gólt könyvelhetett el. Részt vett az 1982-es spanyolországi világbajnokságon, sőt Salvador ellen fantasztikus sorozatot produkált: beállt az 56. percben, és hét perc (70–77.) leforgása alatt háromszor vette be a boldogtalan Luis Guevara Mora hálóját. Teljesítménye világbajnoki csúcs, egyetlen cserejátékos sem ért el a vb-történelemben három gólt. Egyúttal övé a leggyorsabb mesterhármas is a tornák történetében. Számos látványos gólja közül mindmáig sokat emlegetik az Oslóban a norvégoknak emelt találatát.
Miután felhagyott a játékkal, edzőnek állt. 1993-tól 1994-ig a Lajosmizse kispadján ült, ahol megnyerte tanítványaival a megyei első osztályt. 1994-től egy darabig a Beremend foglalkozásait vezette. A REAC következett a sorban, 1996-tól 1999-ig dirigálta a rákospalotaiakat. 2000-től a női labdarúgásban dolgozott. Az Auto Trader Femina (később 1. FC Femina) szakvezetőjeként a női szakág legeredményesebb klubedzője a kétezres években. Hatszor megnyerte a magyar bajnokságot (2000–2001, 2001–2002, 2002–2003, 2005–2006, 2006–2007, 2007–2008), egyszer pedig bronzérmes helyen zárt velük (2004–2005). Nevéhez fűződik a magyar női futball legnagyobb nemzetközi klubsikere, a Feminával a 2006–2007-es idényben a nemzetközi kupasorozatban a legjobb 16 közé jutott. 2010-től 2013-ig betöltötte a női labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányi tisztségét, párhuzamosan szakágvezető is volt. Közreműködött a Bozsik-programban lebonyolításában. Jelenleg az MLSZ Budapesti Igazgatóságának szakmai igazgatója, illetve a szövetség női bizottságának munkájában vesz részt.
