A testsúly mind a felnőtteknél, mind a gyermekeknél igen kényes téma, hiszen nagy befolyással van az ember egészségére, életkilátására és önbecsülésére. Természetesen azt, hogy valaki túlsúlyos vagy vékony, a genetika, és mellette a mozgás és a táplálkozás befolyásolja. Abban az esetben ha a gyerek minden igyekezet mellet sem tud lefogyni, akkor az bizony hormonális zavarokra is utalhat. A témában dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.
Sajnos tény, hogy hazánkban minden 5. gyerek elhízott. Ez pedig nem csupán a kirekesztés miatt lehet nagy probléma – bár ez sem elhanyagolható -, de a túlsúly olyan betegségekre tesz hajlamossá, mint a magasvérnyomás, a szív-és érrendszeri problémák, az asztma, az alvási apnoe, a depresszió, vagy a 2-es típusú cukorbetegség.
Hormonális okok
Amennyiben a gyerek rendszeresen mozog, valamint egészségesen étkezik, és ennek ellenére jelentősebb súlyfeleslege van, akkor mindenképpen érdemes utánajárni, mi állhat a háttérben. Sokan sajnos csak legyintenek rá, és „majd csak kinövi” alapon nem foglalkoznak a gonddal, de ez a legtöbbször nem így működik.
Pajzsmirigy alulműködés
A lehetséges problémák közül a gyermekek esetében (is), ami általában autoimmun eredetű. A pajzsmirigy a hormonok képzéséért felelős szerv. Ehhez viszont megfelelő mennyiségű jódra van szükség, és ennek hiányában a hormonképzés zavart szenved és golyva is kialakulhat. Magyarországon vannak jódhiányos területek, így sokaknál problémákat okoz, ha nem jutnak belőle elegendő mennyiséghez. A pajzsmirigy alulműködés vérvétellel meghatározható (amennyiben a TSH-szint magas, akkor alulműködésről beszélünk), valamint a tünetei is jellemzőek (elhízás, fáradság, székrekedés, depresszió, menstruációs zavarok, lassult anyagcsere
Inzulinrezisztencia
Az inzulinrezisztencia tulajdonképpen a 2-es típusú cukorbetegség előszobája. Az IR a szénhidrát anyagcsere zavara, mely során a hasnyálmirigy fokozott működésre kényszerül, így nagy a veszélye annak, hogy később kifárad. Tünetei között az elhízás, a meddőség, menstruációs zavarok, petefészek ciszták (PCOS) és fokozott szőrösödés szerepel első sorban. Bár inkább a felnőttek betegségeként tartják számon, ám egyre több gyermeknél diagnosztizálják a problémát.
Cushing kór/szindróma
A Cushing kór és szindróma viszonylag ritka betegség, mely során a mellékvesekéreg kortizol termelése válik fokozottá. Ekkor a cukor-és a zsíranyagcsere felborul, aminek hatására zsírtömeg rakódik a hasra, a púpszerűen a hát felső részére, valamint az arc is kikerekedik. Bár a Cushing-kórt és a szindrómát gyakran szinonimaként emlegetik, különböző állapotokról van szó, ugyanis az előbbinél a háttérben az agyalapi mirigy daganata áll, míg a mellékvese eredetű, fokozott kortizol termelés esetén , a szindróma a megfelelő elnevezés.
Prader-Willi-szindróma
Egy öröklött betegségről van szó mely az apai 15. kromoszóma rendellenességéből adódik. A kórral születő csecsemők táplálása nagyon nehéz, mivel az izomgyengeség miatt a nyelési és szopási reflexük gyengült, sokszor csak a mesterséges táplálás és mesterséges lélegeztetés is indokolt lehet. Később, 2-4 éves kor körül a helyzet fordul, és a gyerek onnantól nem ismeri a jóllakottság fogalmát, egyfolytában és hatalmas mennyiségeket eszik. Ez rendszerint 6 éves korra súlyos elhízással jár, ami magával hozza az ebből adódó betegségeket is. Tünetei között a jellegzetes, mandulavágású szemek, a kerek arc, háromszög alakú száj, magas homlok, kis kezek és lábak, valamint a fejletlen nemi szervek is megtalálhatóak. Sajnos ez utóbbiak a későbbiek folyamán sem érik utol egészséges társaik fejlettségét. Az állapottal járó alacsonynövés növekedési hormonokkal kezelhető külön engedéllyel.
Érdemes tudni, hogy a hormonrendszer működési rendellenességei minden esetben szakorvosi ellátást igényelnek. Nem szabad halogatni sem a kivizsgálást, sem pedig a kezelés megkezdését, hiszen a helyzet az idővel csak romlik, míg orvosi segítséggel a betegségek kordában tarthatóak, és többségük akár gyógyítható is!
Forrás: Budai Endokrinközpont
