Ötven éves kor felett a nők és a férfiak hormonháztartása olyan mértékben változik, hogy az nem múlik el nyom nélkül. Vannak közöttük szerencsések, akik alig érzik a változást, másokat viszont rettenetesen megkínoz a klimax. A tünetekről és kezelésükről dr. Magyar Zoltán szülész-nőgyógyásszal beszélgettünk.
A klimax és a változó kor nem betegség, hanem állapot. Senki sem kerülheti el, és a tünetek mindenkinél jelentkeznek, a különbség pusztán annyi, hogy van, aki jobban, van aki rosszabbul viseli. A köztudatban az él, hogy kínzóak a hőhullámok, hogy nehezebben megy az alvás, és nem olyan jó már a szexuális élet, de ennél összetettebb problémáról van szó. Sajnos minél tovább marad kezeletlen a hormonális változás, annál nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen komolyabb betegség alakul ki miatta.
Az élet klimax után
A menopausás tünetegyüttes azért jelent napjainkban nagyobb problémát, mint régen, mert a 20. században a nők várható élettartama jelentősen megnőtt, átlagéletkoruk 77,2 év. Habár az életünk időtartama kitolódott, a menopausa ideje nem változott, 50-51 éves korban következik be, a hölgyek tehát életük jelentős részét ebben az állapotban élik. S nem mindegy, hogy hogyan.
A leggyakoribb panasz a hőhullám, ezt a postmenopausás nők kétharmada tapasztalja legalább 5 éven keresztül. Bár a hormonpótlás sok esetben segíthetne, de Magyarországon a kb. 1,8 millió 50 év feletti nők csupán 5 százaléka kap hormonkezelést.
Ebben az időszakban jellemző a csontritkulás, illetve a szív- és érrendszer megbetegedések, amelyek komoly népegészségügyi problémát jelentenek. Az osteoporózis a magyar lakosság 9 százalékát érinti: 600 ezer nőt és 300 ezer férfit, amely csípőtáji és csigolyatörésekkel nehezítheti és rövidítheti meg az életet. Az ösztrogénhiány miatt kialakult csontritkulás egy része hormonpótló kezeléssel szintén megelőzhető. A hazai gyakorlat azonban inkább a változókori tüneteket külön-külön kezeli: altatót írnak az alvászavarra, antidepresszánst a szorongásra, krémet a hüvelyszárazságra, fitoösztrogéneket a hőhullámokra, pedig a kiváltó ok megszüntetése lenne igazán célravezető.
Veszélyes a hormon?
Magyarországon először a ’90-es években alkalmaztak hormonkezelést a változó korban lévő nők problémáira, ekkor a hölgyek 8-10 százaléka élt is ezzel a terápiával. A 2000-es évek elején azonban sok tanulmány, újságcikk figyelmeztetett a terápia veszélyeire: az emlőrák, a stroke, a mélyvénás trombózis, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatára. Közben azonban elfelejtették megemlíteni pozitív hatásait: hogy lassítja a csontvesztést, így csökkenti a gerinccsigolyák összeroppanásának és a combnyaktöréseknek a kockázatát.
– Nem lehet kijelenteni, hogy a hormonterápia jó vagy rossz, ennyire nem fekete-fehér ez a történet – magyarázza a hormonterápia jelentőségét dr. Magyar Zoltán. – A kockázat – haszon arányának mérlegelésével kell döntenünk a hormonkezelés mellett vagy ellen. Minden esetben az egyént kell kezelni, figyelembe véve általános egészségi állapotát, tüneteinek erősségét, egyéb betegségeit. Először felmérjük a menopausa tüneteivel jelentkező beteg tüneteit, majd nőgyógyászati státuszt készítünk, megvizsgáljuk a petefészek szerkezetét és a méhnyálkahártya vastagságát ultrahanggal, az emlőket mammográfiával, megmérjük a csontsűrűséget, a hormonszintet. Dönthetünk úgy, hogy nem használunk hormonkezelést, hanem alternatív terápiával, mozgással, fitoösztrogénekkel (szója, len) próbálkozunk. Meggyőződésem azonban, hogy ezek maximum a tünetek enyhítésében segíthetnek, összetett hatásra csak a hormonkezelés képes. Sokszor hallom, hogy pácienseim azért félnek tőle, mert a hormon nem „természetes”. De mi más lehetne egy női szervezet számára természetesebb, mint a 17β-ösztradiol, azaz az ösztrogén?”
Minőségi élet
Hormonkezelést az a nő kaphat, akinek nem volt trombózisa, hormonokra érzékeny daganata, és nem szenved májbetegségben. Korai menopausában, amikor a menstruáció szabálytalan időközönként de még jelentkezik, ciklikus készítményt javasolunk, a menstruáció egyéves elmaradása után azonban folyamatosan szedhető szereket írunk. Ezek általában kombinált hormonpótló készítmények, ösztrogént és progeszteront is tartalmaznak, tabletta és tapasz formájában is használhatóak lennének, de a minimális kereslet miatt ilyen tapaszt Magyarországon nem lehet beszerezni. A hormonkezelés „népszerűségét” csökkenti, hogy a terápiára csak általános támogatás vonatkozik. A szisztémás kezelés 5-10 évig is eltarthat, viszont így évekkel későbbre tolhatjuk a csontritkulásos tüneteket, javíthatjuk az életminőséget, s mindenek előtt ez a terápia célja. A hormonkezelésben részesülő nők évente, kétévente szűrővizsgálatokon esnek át, ezért egy esetleges emlőrákra sokkal hamarabb fény derül, és az időben alkalmazott kezelés növeli a túlélés esélyét.
Tudja meg, mik a menopauza tünetei a Patika Tükör februári számából. Keresse a gyógyszertárakban!
