Puskás Akadémia–Paksi FC 2-0
A mérkőzésről ide kattintva olvashatsz bővebben!
Hornyák Zsolt (Puskás): – Az ütközésekkel tudtuk kihúzni a Paks méregfogát, hiszen tudtuk, hogy Ádám Martin és Böde Dániel ellen csak így tudunk nyerni. A mai meccsen is volt a Paksnak nagyjából ötven magas labdája, erről szólt az egész meccs, nem volt valami szépségdíjas. Nem volt egyszerű számunkra, mert stílusban totál más volt, csak hosszú labdák voltak és ütközések, de erre készítettük fel Spandler Csabát és Stronatit is, szerintem ők nagyon jól teljesítették a feladatukat. Megértették a fiúk már az elején, hogy ezt a meccset csak küzdéssel fogjuk tudni megnyerni, mert Böde Danit megkerülni nem egyszerű, Ádám pedig nagyon veszélyes és erőteljes játékos. Mindenki beletette a részét a küzdésbe, vannak ilyen meccsek is. Nem volt szépségdíjas, de nekem örömteli, hogy otthon tudtuk tartani a három pontot. Nekem tetszettek a góljaink, Nunesé például extra volt, nagyon jól érkezett. Megérdemelten nyertük meg a mérkőzést. Szerencsére nagy mennyiségben térnek vissza azok a játékosok, akik kiestek és bízom benne, hogy ez ad egy kis löketet nekünk.
Bognár György (Paks): – Kényelmesen játszottunk, a hazaiak sokkal jobban pörögtek. Kézzel-lábbal védekeztek ugyan, de szervezetten és koncentráltan játszottak. Mi szerintem közepes tempót tudtunk diktálni. Abszolút nem tudtuk ott tartani az ellenfél kapuja előtt a játékot, se az első, se a második félidőben. Megérdemelt volt a Puskás győzelme, mert koncentráltabb volt végig. Az utóbbi meccseken egész jó játékot tudtunk produkálni, sok helyzetünk volt, sok gólt lőttünk és egy picit tudat alatt nem pörögtek annyira a játékosok, mint amennyire egy NB I-es meccsen ez elvárható. Amikor Ádám Martin és Böde Dániel egyszerre vannak a pályán, akkor mi átrúgjuk a középpályát és próbáljuk leegyszerűsíteni a játékot, mivel ma nem ment gördülékenyen a játék, a középpályánk nem volt kreatív, ezért ezeket a felívelt labdákat sem tudtuk jól felszedni. Ebben is csak egy közepes szintet láttam.