Honvéd-Újpest 2-2
Horváth Ferenc (Honvéd): – Nem lenne baj, ha nem kellene 2-0-ról kezdeni a meccseinket. Valami nem működött jól. Az elején nagyon gyámoltalanul játszottunk. A legnagyobb probléma az volt, hogy nagyon rosszak voltak a passzaink, nem is mertük igazán megcsinálni a dolgainkat. Ennek az eredménye: gyáva népnek nincs hazája, ami ki is jött nagyon hamar. Utána valamelyest elkezdtek futballozni a fiúk, és volt 2-3 egymást követő passzunk, és már teljesen más lett a mérkőzés képe. Sajnálom, hogy megint ilyen hátrányból kellett indulni. A félidőben kettőt rúgtunk, így ez kiegyenlítődött. A második játékrész elején jól játszottunk, akkor voltak lehetőségeink is. Uraltuk a meccset, ekkor kellett volna gólt rúgnunk. Erre megvoltak a lehetőségeink. A vége ilyen “három testőrös” volt, “kard ki kard”, aztán kivont karddal fordultak egymás ellen a csapatok, úgyhogy annak taktikailag sok értéke már nem volt. Nyerni szerettünk volna, úgy éreztem meg is volt rá a lehetőségünk. 2-0 után sikernek tekinthető a 2-2, de 2-2 után közelebb álltunk a győzelemhez. (M4 Sport)
Michael Oenning (Újpest): – A két sérülés után pillanatokon belül két gól kaptunk: tizenegyesből és akcióból. Tudtuk, hogy Gazdag kiváló játékos és nagyon nehéz megállítani őt. Plusz a hibákat, amiket elvétettünk, ezek így összességében eredményezte a mai döntetlent. 2-0-ról döntetlenre hozni a mérkőzést annyira nem siker, de mégis a kialakult helyzet függvényében nem egy rossz eredmény. Azt is látjuk, hogy ezzel a Honvéd és köztünk nem csökkent a távolság. Ugyanúgy mögöttünk vannak öt ponttal, és egy meccsel kevesebbet játszottak. Azt tapasztaltam, hogy a csapatnak megvan a lendülete ugyanúgy, és a szünet előtti energiával lépett pályára. Remélem, legközelebb már sikeresebbek leszünk és az ilyen hibákat ki tudjuk küszöbölni. (M4 Sport)
ZTE FC-DVTK 2-0
Waltner Róbert (ZTE FC): – Három dolog miatt is fontos volt a mérkőzés számomra. Egyrészt, a csapat miatt, mivel egy kiesési rangadó volt, igazi hatpontos meccs. Fegyelmezetten játszottunk, kapott gól nélkül hoztuk le a mérkőzést, ami nagy pozitívum. Két nagyon szép gólt lőttünk. A másik dolog, hogy szerettem volna győztes mérkőzéssel bemutatkozni a ZTE kispadján és hála az égnek ez sikerült. Harmadik pedig, hogy a kislányom ma tíz éves, ezért szeretném a mai győzelmet neki is ajánlani. (ztefc.hu)
Zoran Zekic (DVTK): – Az első félidőben kiegyenlített erők küzdelmét láttuk, ugyan nekünk voltak nagyobb helyzeteink, de nem értékesítettünk egyet sem, így a ZTE mehetett a vezetés birtokában a szünetre. A második félidőt igyekeztük megnyomni, még többet támadni. Mi birtokoltuk a labdát, de az ellenfél kapujáig ritkán jutottunk el, míg a hazaiak kontrára játszottak. Amit ma mutatunk, az kevésnek bizonyult, ezek után nem marad más, csak gratulálni a hazaiaknak. Hetek óta hiába alakítunk ki sok helyzetet, ha rendre gólképtelenek maradunk, még a százszázalékos ziccereket sem értékesítjük, nagyobb önbizalom kell a kapu előterében. (dvtk.eu)
Paksi FC-MTK Budapest 3-1
Kindl István (Paksi FC, megbízott edző): – Nagyon jó szellemben, kiváló felfogásban kezdtük a mérkőzést. Úgy érzem, ha az első félidőben kihasználtuk volna az összes adódó lehetőségünket, akkor talán már a szünetig eldönthettük volna a mérkőzést. Kérdeztem a szünetben, nem lehetne-e most egy olyan szabály, hogy nem tartunk pihenőt, tartottam tőle, hogy a jó játékunk visszább esik, és az MTK erőre kap. Ennek ellenére a második játékrész elején továbbra is nekünk voltak lehetőségeink. 2-0-nál kapussal szembeni ziccert hibáztunk, majd nemsokkal később szépített ellenfelünk. Ott egy kicsit bajban voltunk, voltak kritikus időszakaink, de ezt átvészeltük, és a harmadik góllal – véleményem szerint – már sikerült lezárnunk a mérkőzés végkimenetelét. (paksifc.hu)
Michael Boris: (MTK Budapest): – Tudtuk, hogy nehéz mérkőzés vár ránk, mert a Paks remekül “operál” hosszú labdákkal, és nagyon erős a párharcokban. Ennek ellenére mi kezdtünk jobban, be is találhattunk volna Miovski helyzeténél, aki rossz döntést hozott. Utána feljavult a Paks, átvette az irányítást, megnyerték a párharcaikat, és két góllal elhúztak. Aztán a második félidőben újra mi irányítottunk, Schön ennek is köszönhetően szépített. Mentünk előre, voltak lehetőségeink, benne volt, hogy kiegyenlítünk, de aztán az újabb hazai találat mindent lezárt. Ezt a mérkőzést az döntötte el, hogy a paksiak nyerték meg a párharcokat, főleg a középpályán. Erre próbáltunk meccs közben is reagálni, rendszert is változtattunk, de általában nem jöttünk ki jól a szituációkból sem a saját, sem az ellenfél kapuja előtt. Gratulálok a Paksnak, és ezúton is kívánok jobbulást Bognár Györgynek és a fiának! (mtkbudapest.hu)
