A német sportbuzzer.de a DVSC NB II-es bajnoki címe és feljutása alkalmából készített interjút a korábban hosszú éveken át a Bundesligában is futballozó Huszti Szabolccsal. Az itthon ritkábban megszólaló Loki-edző nyilatkozatából idézünk az alábbiakban.
A Loki feljutásáról
– Hosszú volt az út, de végül sikerült elérnünk a célunkat. De még mindig egy fiatal edző vagyok pro-licenc nélkül – szeptemberben kezdem majd el a képzést. A magyar szövetség különengedélyt adott, hogy én legyek az edző Debrecenben, amiért nagyon hálás vagyok. De most újra kezdődik a munka, egy négyhetes szünetünk lesz, de már próbáljuk összerakni azt a csapatot a stílusom és az ötleteim alapján, amely az élvonalban is megállja majd a helyét.
Milyen a stílusa edzőként?
– Hasonló, mint játékosként volt. Szeretem a rövidpasszos játékot, ha a csapatom a földön tartja a labdát. Dominálni akarok, a labdabirtoklás nagyon fontos, így lehet kezdeményező egy csapat, amelynek így több gólhelyzete is lehet. Sok gólt is szereztünk az idényben (89-et – a szerk.)
Miért csúszott be két vereség is a kinevezését követő időszakban?
Voltak akkor kétségek a csapatban a feljutást illetően. De túléltük azt az időszakot.
Hogyan lett ilyen gyorsan játékosból vezetőedző?
– Nem működött már rendesen a térdem, ezért hagytam fel egy éve a játékkal. Játékosként is ilyen ambiciózus voltam, ha megszereztem az első gólomat, azonnal akartam a másodikat is. Hogy miért akartam edző lenni? Az atmoszféra miatt. Nagyon más trénerként bemenni az öltözőbe, de mégis megvan az az érzet, amely a labdarúgást körülveszi. Sok edzőm volt a pályafutásom során, úgy látom, addig nem áll igazán készen egy tréner, amíg nem tanul a saját és mások hibájából.
Nem túl fiatal és tapasztalatlan ahhoz, hogy vezetőedző legyen?
– Álljunk csak meg egy percre! A Bayern edzője hány éves is? 33! Egyértelmű, hogy a sikerességnek nem feltétele a kor, sokkal inkább fontos a hozzáállás a munkához.
És ott van a játékosként megszerzett tapasztalat is – az is nagyon fontos, mint ahogy az edző személyisége és az is, hogy tiszteljék az embert a játékosok.
Edzői példakép?
– Niko Kovac. De okat tanultam szinte mindenkitől akivel együtt dolgoztam, említhetném például Dieter Heckinget vagy Mirko Slomkát Hanoverből. De másolni nem akarok senkit és nem is lehet, próbáltam a legjobb tulajdonságaikat ellesni és a saját stílusommal vegyíteni.
