Egy-egy kiugró eredmény még nem elég ahhoz, hogy jelentősen megváltozzék a kis sportágak megítélése, de a bravúr felkelti az emberek érdeklődését. A MOB szakembere szerint a curlingből új sikersportág lehet. Az olimpia után akár újra is rajzolhatják a támogatási rendszert.
Nagy-Pál Tamás • A közelmúltban mi is sokat foglalkoztunk három “kis” sikersportág remek korosztályos eredményeivel. Tollaslabdában az U15-ös Európa-bajnokságon Sándorházi Vivien ezüst-, az U17-es Eb-n Madarász Réka bronzérmet nyert, fallabdában Farkas Balázs menetelt az U19-es kontinenstorna döntőjéig, a curlingben pedig a leányok juniorválogatottja végzett negyedik helyen az A csoportos világbajnokságon. Kétség sem fér hozzá, hogy mind a három sportág történelmet írt.
Annak jártunk utána, hogy a fényes jelenből következik-e a hasonló jövő, vagyis a sikereket meglovagolva változhat-e idehaza az említett „kis” sportágak megítélése.
Szabó Tünde
„Ez nagyon összetett, soktényezős kérdés – válaszolja érdeklődésünkre dr. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. – Minden sportágnak szüksége van pozitív hősökre, ám folyamatosan bizonyítani kell a nemzetközi mezőnyben a szurkolóknak és a sportpolitikai döntéshozóknak is. Egy-egy kiemelkedő eredmény már elegendő ahhoz, hogy a sportágra irányítsa a figyelmet, s ennek köszönhetően akár szélesedni kezdhet a tömegbázis. A sportolók és a magasan kvalifikált szakemberek létszámának növekedése egyértelműen erősíti az adott sportág társadalmi megítélését, megalapozza a várható eredményeket, s azok mellett nem mehet el már a sportpolitika sem.”
Ugyanakkor nem megy egyik pillanatról a másikra, az nem egyetlen siker, hanem hosszan tartó eredményesség következménye lehet. Az államtitkár erre a rövid pályás gyorskorcsolyát hozta fel jó példaként: „Az első országos bajnokságot éppen harminc évvel ezelőtt rendezték, ma pedig nem múlik el világverseny kiemelkedő magyar eredmény nélkül. Gyakorlatilag nagyhatalommá váltunk. Ehhez jégpályákra, szakemberekre, erősödő egyesületi háttérre és természetesen rengeteg, korcsolyázni vágyó gyerekre is szükség volt.”
Éppen ezért van nehéz helyzetben például a curling, hiszen jelenleg egyetlen versenyzésre alkalmas pálya van az országban. Pedig a MOB utánpótlás-igazgatója, Tóth József szerint nem túlzás, hogy új jeges sikersportág van születőben. „Egy-egy siker még nem hozza magával az adott sportág támogatásának ugrásszerű növekedését. Az eredményességi pontszámításban eleve négy évet veszünk figyelembe, azon belül az olimpiai versenyszámok felnőtt, valamint a közvetlenül a felnőtt alatt működő korosztályát. Ezenkívül több szempont szerint is súlyozunk: például, hogy egyéni vagy kétfős számban, netán csapatban érték-e el az eredményt. Az adott évi támogatásban a megelőző év eredményei százszázalékosan számítanak, az arány az időben visszafelé haladva folyamatosan csökken. De a curling igen jól áll ezekben a mutatókban, hiszen felvették az olimpiai programba a vegyes párost, amiben a magyarok nyerték a legutóbbi két világbajnokságot. Ez már érezhető lesz a támogatásban is.”
A dotáció jelenlegi rendszere szerint a tizenhat kiemelt sportág közé nem tartozó, de szakmai szempontból jelentős ágazatok fejlesztésének támogatására felzárkóztatási alapot tartanak fenn. Ennek keretében újabb tizenhat sportág részesül támogatásban, köztük a curling és a tollaslabda is. Ráadásul utóbbi részére „A sport legyen a tied”-programban az államtitkárság jövőre 20 millió forint támogatást nyújt.
Nehezebb a helyzete a fallabdának, hiszen nem olimpiai sportág. „Egyelőre… – teszi hozzá dr. Mészáros János, a MOB nem olimpiai tagozatásnak elnöke. – Néhány éve majdnem bekerült a programba a squash, vagyis a játékok kapujában toporog. Egyébként is rendkívül népszerű szerte a világon, és mi is figyelünk az eredményeikre. De ez önmagában kevés: szükség van a szövetség részéről kidolgozott stratégiára is. Akkor talán bekerülhet a felzárkóztatási programba, hiszen jövőre is bővül a létszám. Ha elkészítik a sportági koncepciót, mindenképpen javasolni fogom, hogy támogatásban részesüljenek.”
Tóth József • Forrás: mob.hu
Visszatérve a curlingre: amennyiben valóban sikersportággá válik – akár az esetleges olimpiai érem hatására, amire nagyon is reális esély mutatkozik –, bízhat-e abban, hogy a kiemelt sportágak közé kerüljön? „Azért ahhoz, többek között, jóval szélesebb hátországra, átfogó utánpótlás-nevelési rendszerre van szükség – fejti ki Tóth József. – Ha összevetjük a curlinget kiemelt sportágakkal, akkor jelenleg még hatalmas különbség látszik. Persze, érthető, hogy az egyetlen versenypálya behatárolja a lehetőségeket. Azt is tudom, hogy próbálnak javítani a létesítményhelyzeten. Szóval semmit sem zárnék ki, de tény: még több területen fel kell zárkóznia a sportágnak, és az hosszabb időt vehet igénybe.”
Bár ezek a sportágak a Héraklész- és a Sport XXI-programban sem szerepelnek, lehetőség van rá, hogy egy-egy tehetséges fiatalt egyéni eredményei miatt „külső” sportágból is támogassanak. Erre volt már példa curlingben és tollaslabdában is, a mostani eredményeket látva pedig gyanítható, hogy lesz a jövőben is.
Emellett – mivel olimpiacentrikus országban élünk – Rio után várható, hogy az aktuális eredmények, tapasztalatok alapján akár valamelyest újrarajzolhatják a támogatási rendszereket. „Természetesen a sportkormányzat figyelemmel kíséri az eredményeket – így Szabó Tünde. – Ugyanakkor a sportolói létszám, különösen az utánpótláskorú sportolók száma, a szakemberi kör felkészültsége, a sportágat űző szabadidő-sportolók száma, az országos elterjedtség, népszerűség is hozzájárul ahhoz, hogy egy-egy sportág megítélése változzék, illetve a kiemelt fejlesztési körbe kerülhessen.”
