„Tudok még crossban is gyors lenni, ha akarok”
A Kőbányai BringaParkban rendezett 2017/18 évi Cyclocross Magyar Bajnokságon újra bajnoki mezt ölthetett magára Benkó Barbara. De tudtad például, hogy az ország egyik legeredményesebb női versenyzője optometristának tanul? Álmok, macskák és a párkapcsolat is szóba került az interjúban.
Mit érdemes tudnunk rólad, Barbi? Azon túl, hogy remek versenyző vagy…
Benkó Barbarának hívnak, Pilisvörösváron lakom, a Ghost Factory Racing német bejegyzésű elite MTB csapat kerékpárversenyzője vagyok. Emellett idén készülök befejezni a Semmelweis Egyetem optometria szakának bachelor képzését, szóval ha minden jól megy jövőre már jöhettek hozzám hivatalosan is látásvizsgálatra. 
Hmm… Mit kell tudni rólam? Nem is tudom… Mint már említettem itthon lakom Magyarországon, Pilisvörösváron. Imádok itt lakni, nem szeretnék elköltözni, mindig itthon érzem magam a legjobban, ezért is választottam fix lakóhelynek Vörösvárt. A sport miatt rengeteget utazom, amiért nagyon hálás vagyok, mert rengeteg embert és kultúrát ismertem meg az évek alatt, de azért utazásból is sok tud lenni, így mindig jó hazajönni. A barátom, Rózsa Balázs is kerékpáros, de ő országútizik, ráadásul külföldi csapatban, így elég sokat vagyunk külön. Jó, hogy van egy közös bázis, ahová mindig jó hazatérni. Igyekszünk azt a kevés időt, amit együtt tölthetünk szezonban hasznosan tölteni, illetve télen is együtt járunk edzőtáborba, amennyire a csapat engedi.
Van két koromfekete macskám, Sára és Soma, elég jól bírják, hogy sokat vagyok távol, de persze szüleim ebben is sokat segítenek, hogy gondjukat viselik. Praktikus, hogy a szomszédban laknak…
Az egyetem is nyilván nagy szerepet játszott az életemben, de megmondom őszintén, már nagyon várom, hogy végre lezárhassam ezt a fejezetet…
Amikor otthon vagyok, igyekszem minél több időt a barátaimmal és a családommal tölteni, közös programokat szervezni, engem ez kapcsol ki a legjobban. Illetve igyekszem nagyon figyelni rá, hogy meglegyen az egyensúly a sport (munka) és a magánélet között. Sokszor ez a legnehezebb.
Miért a kerékpár?
Édesapám is kerékpározott, lényegében ő fertőzött meg ezzel még kiskoromban, amikor még úszó voltam. Hamar váltottam, sokkal jobb volt a társaság, rengeteg barátot szereztem a helyi klubban Vörösváron. Minden edzés tök jó volt, kint voltunk a természetben, jó társaságban, hamar rájöttem, hogy a teremsport nem az én világom. A mai napig imádom azokat a bringázásokat, amikor offszezonban azt csinálok, amit akarok, nem kell specifikus edzést végeznem és csak kirándulgatunk haverokkal, barátokkal, családdal.
Mountain bike versenyző vagy. Mikor került képbe a cyclocross?
Ha jól emlékszem junior koromban indultam először cyclocross versenyen. Akkoriban még Édesapám volt az edzőm és látta, hogy nehezen bírom a téli edzések monotonitását. Akkor gondoltuk, hogy próbáljuk ki a crosst. Más a kerékpár, se nem monti, se nem országút, izgalmas volt akkor kipróbálni valami mást. Tetszett, hogy beleépítettünk a felkészülésbe pár versenyt, ami már akkor is intenzív edzésnek számított. Arra mégis tökéletes volt, hogy kirántson a téli hosszú, sokszor unalmas edzések mókuskerekéből, és ezt azóta is így csinálom. Bevált. Szigorúan 5-6 verseny maximum, elég is ennyi. Alapvetően nem szeretem a hideget, de télen sokszor jobb egy verseny, mint kimenni a hidegben, vagy görgőre ülni. Bár a görgőnél nekem minden jobb…
Más típusú felkészülést igényel, mint a monti? Hogyan készültél például az OB-ra?
Persze, teljesen mást. A versenyidő is sokkal kevesebb, kevesebb, mint a fele egy XCO versenynek. Montin sokkal hosszabbak a felfelék, nincs ennyi sík. Egy crosst versenyt simán meg lehet csinálni egy parkban, kicsi a helyigénye, ez is nagy előnye. Crossban sokat kell futni, abban nagyon rossz vagyok, nem is szeretek.
Igazából nem készültem az OB-ra… Amatőr vagyok ebben a szakágban. A többi crossversennyel ellentétben annyi különbség volt nekem, hogy ide pihentem érkeztem, mert utána egyből mentem egy edzőtáborba és oda frissen akartam érkezni. Szigorúan tartom, hogy nem mehet a crossversenyzés a monti szezon felkészülésének rovására.
A többi CR versenyre mindig fáradtan, edzésből érkeztem, de néha nehéz helyén kell kezelni, hogy nem úgy megy ahogy akarod. Ilyenkor le kell rendeznem magamban, hogy mit miért csinálok. Nem mindig egyszerű, de mentálisan már talán megértem annyira, hogy ezt a helyén kezeljem. Engem azért fizet a csapat, hogy XCO-ban teljesítsek. Ha nem indulnék egy cyclocross versenyen sem, az sem érdekelné őket, de mivel tudják, hogy ez nekem segít a felkészülésben, ezért persze kapok kerékpárt.
Még így is megvédted a bajnoki címed. Ismét. Mit jelent számodra, hogy többszörös cyclocross magyar bajnok vagy?
A Magyar Bajnokság az Magyar Bajnokság. Ha egyetlen versenyt kell mondanom a crossszezonban, ami érdekelt és mindenképp nyerni akartam, akkor ez volt az. Persze mindegyiken nyerni akartam, de mivel úgymond edzés volt, annyira nem érdekelt, ha megvertek. Én voltam a címvédő, így mindenképp indulni akartam. Szeretem a kőbányai pályát, bár most teljesen más volt, mint tavaly, de így is tetszett, örültem, hogy ott volt az OB. Magyar Bajnokságot nyerni mindig különleges érzés, tök mindegy hányadik címem és milyen szakág, jó érzés felhúzni a bajnoki mezt. De még jobb egy évig külföldi, nemzetközi versenyeken viselni. Egy bajnoki trikónak nagy értéke van mindenhol.
Milyen volt számodra az idei OB?
Nehéz. Nem éreztem magam valami jól verseny közben, úgyhogy még ha nem is tűnt úgy, megszenvedtem ezért a címért. Van, hogy jól gurul a bringa és minden jó, na ez nem olyan volt. Így még jobban örülök, hogy sikerült nyernem.
Tudom, hogy sokan szurkoltak annak, hogy végre megverjenek. Idén feljöttek a “kicsik”, akik nagyon ügyesek és erősek, és meg tudtak idén más versenyen verni, még akkor is, ha szinte mindenhol technikai gondom volt. Az OB-n szerencsére tökéletes volt a technika, nekem kedvezett, hogy erőpálya lett picit a sár miatt. Az meg, hogy ennyien szurkoltak ellenem, igazából csak olaj volt a tűzre. Már az elejétől fogva full gázon mentem, hogy eloszlassam a kételyeket, hiszen tudok még crossban is gyors lenni, ha akarok.
Milyennek látod a hazai verseny felhozatalt?
Sokat fejlődtek a hazai versenyek az évek során. Mondhatom, hogy végigkövettem a fejlődésüket. Már indultam Supercross versenyeken is anno, és most felváltotta a Magyar Kupa sorozat, de maradt sok régi helyszín és persze lettek újak is.
Voltam már pár külföldi versenyen is, így azért van viszonyítási alapom. A szintemelkedést sokszor hiányolom az itteni pályákból, lehetne több domb, emelkedő, lejtő benne, ami nehézzé teszi. Sokszor azt hiszik, az a cross, hogy van 100 kanyar a pályában, de nem. Viszont nagy pozitívum, hogy az infrastruktúra rengeteget fejlődött itthon, meleg öltöző, zuhanyzó (ez kiemelten fontos cross versenyeknél), kulturált rajtterület, bringamosó, stb. Egyre többen vagyunk a szakágban, emelkedik a színvonal, ez mindenképp jó jel a jövőre nézve.
Ki lesz a legnagyobb vetélytársad a következő szezonban?
Jönnek fel a juniorok, nagyon ügyesek, erősek, úgyhogy szerintem itthon ők. Külföldön meg mindenki.
Ha kívánhatnál egyet, melyik szakág melyik versenyét nyernéd meg legszívesebben?
Hmm… XCO Világbajnokság. Vagy Olimpia. De már egy Világkupa győzelemmel is kiegyeznék.
Egyértelműen XCO a fő szakágam, így ott szeretnék jól teljesíteni, aminek a csúcsa a Világbajnokság. Olimpiai szakág lévén – és Magyarországon kiemelten értékes az Olimpia- természetesen ha egyszer életemben olimpiai dobogón állhatnék, az minden álmomat felülmúlná. Ezért dolgozom keményen nap mint nap.
Mr. Cyclocross
Január 14-én a Kőbányai BringaParkban megrendezett Cyclocross Magyar Bajnokságon ismét megvédte bajnoki címét Búr Zsolt, vagy, ahogy bringás berkekben ismerik, Buzso. Győzelme után jelenről és jövőről kérdeztük, hogy kicsit jobban megismerjétek az ország legjobb CR versenyzőjét.
Gratulálunk, ismét! Mit érdemes tudnunk rólad? Mi az 5 legfontosabb dolog, amit elmondanál magadról?
36 éves vagyok, már vagy 25 éve kerekpározom versenyszerűen, kisebb-nagyobb megszakításokkal. A bringa mellett edző vagyok Magyarország legnagyobb utánpótlás csapatánál (Superior MTB Team – a szerk.), felnőtteket készítek fel edzéstervezéssel, itthon egyedülállóan technikai edzéseket tartok, versenyeket szervezek, és még egy kerékpárboltban is tevékenykedem.
Az 5 legfontosabb dolog benne van. De mint látszik, nem ebből élek, a versenyzés csak egy hobbi!
Hogyan jött a cyclocross? Miért szereted ezt a szakágat?
A cross mindig is közel állt hozzám. Nem mindig a fizikai felkészültség dominál, de azért jó, ha erős vagy. Bár az itthoni versenyek inkább az erőről szólnak, mint a technikai tudásról.
Mit szerettem meg benne, azt nem tudom, mert véleményem szerint ez a legnehezebb szakág. Nyilván mindegyik bringás szakágban van, ami nehéz, de ez még pro országúti menőknek is gondot szokott okozni.
Más típusú felkészülést igényel, mint a mountain bike?
Hasonló felkészülést igényel, mint a monti. Vannak állóképességi edzések, gyorsító tréningek, technikai edzések, futó edzések is például. Hossza is hasonló, mint egy xco versenyé, így pont belepasszol a profilomba.
(Férfi elit kategóriában 60 perc a versenyidő, Kőbányán ehhez 7 kört kellett megtenni a 2,8 km-es pályán – a szerk.)
Az OB-ra például sok rangos külföldi versennyel készültem. Plusz elég közel lakom a pályához, így az utolsó hónapban igen sokat edzettem a lehetséges nyomvonalon. De persze nem ezen múlt, de biztos hozzá tett az eredményhez.
Ismét megvédted a bajnoki címed. Mit jelent számodra, hogy többszörös cyclocross magyar bajnok vagy?
Természetesen örülök, hogy ismét nyertem, mert egy nemzetközi versenyen azért a bajnoki trikóra odafigyelnek. Ilyen lehetőséggel, ebből az országból ez a legnagyobb elismerés.
Ha crossról van szó, megállíthatatlannal tűnsz… Az elmúlt 3 évben rajt-cél győzelemmel lettél bajnok. Milyen volt számodra az idei OB?
A verseny természetesen nehéz volt számomra is, mint mindenki számára. Az első perctől kezdve egy olyan tempót mentem, ami rosszul esett a többieknek, de nekem még pont kibírható volt. Nem tartalékoltam, nem taktikáztam, próbáltam hozni a maximumot.
Nem volt életem versenye, úgy érzem, voltam már jobb formában is ebben a szezonban. De itt most nem is ez volt a lényeg, hanem az, hogy én guruljak át elsőként a célvonalon. Egy OB mindig nehéz. Hiába vagy favorit, hiába gondolja mindenki azt, hogy te fogod megnyerni, egy OB mindig más! Talán a bajnokságot megelőző versenyeken bebizonyítottam és így Kőbányán is, hogy azon a napon én voltam a „legjobb” cross versenyző az országban.
Egyre több külföldi versenyen indulsz, így van összehasonlítási alapod. Miben kell még fejlődnie a magyar cyclocross versenyeknek?
Nem igazán indultam idén itthoni versenyen, de természetesen figyelemmel kisérem a történéseket. Fejlődni mindenképp a versenyzők mentalitásában, a szabályok betartásában és betartatásában kell. Ez nem egy „himi-humi” hobby sport, még ha sokan ezt nem is így gondolják…
Ki lesz a legnagyobb vetélytársad a következő szezonban? Egyáltalán láthatunk még a következő szezonban?
Még nem tudom mi lesz a következő szezonban… 37 éves leszek, azért vannak más prioritások is az életemben.
Ha megyek még egy szezont, akkor természetesen Matthieu Van Der Poel és Wout Van Aert a két legnagyobb ellenfél.
Viccet félretéve itthon a Dina tesók, Peák Barna, de Buruczki Sziszkó és Pelikán Jani is odaér azért mindig. Jönnek a fiatalok is: Vas Balázs, Fetter Erik, mind-mind engem szeretnének megverni!
Ha kívánhatnál egyet, melyik szakág melyik versenyét nyernéd meg legszívesebben? Miért pont azt?
Országúti VB-t nyerném meg legszívesebben, mert akkor nagyon sok pénzem lenne.
És végezetül miért pont a kerékpár? Te miért ezt a sportágat választottad, és miért ajánlanád másnak is?
Mert jó bringázni!!! Hogy miért választottam, nem tudom, tuti jobb lenne focizni… Komolyra fordítva. Mindenkinek ajánlom, aki a szabadságot, a kihívást, az egészséges életmódot keresi.
