Mezőkövesd-Debreceni VSC 20.00
Supka Attila (Mezőkövesd):
–Sajnos eddig alulteljesítettünk, nem erre számítottunk. A felkészülés utolsó napjaiban azt gondoltuk, hogy sínen leszünk, az Ausztriában látottak alapján fizikálisan rendben voltunk, és a csapategységre sem lehetett panaszunk. Agresszívak voltunk, és a játékunk is jól nézett ki. Ezekből azonban nagyon keveset láttunk viszont az első három mérkőzésen.
– A Kecskemét elleni vereséget követően átbeszéltük a problémákat: megjegyeztük, hogy sokkal több van a csapatban, ezt pedig a győzelemmel akarjuk bebizonyítani. A DVSC egyébként átalakulófélben van: figyelnünk kell arra, hogy agresszív együttessel találkozunk, játékosaik keményen játszanak, belemennek a párharcokba, nekünk azonban meg kell mutatnunk igazi énünket. Nagyon fontos lesz, hogy az adódó lehetőségeinkkel jól sáfárkodjunk, ugyanis adott esetben kevés helyzetből is meg lehet nyerni egy mérkőzést. Úgy gondolom, hogy ha ez sikerül nekünk, akkor lendületet vehetünk az előttünk álló mérkőzésekre. (boon.hu)
Joao Janeiro (DVSC): – Minden találkozó nehéz ebben a bajnokságban, de ez leginkább rajtunk múlik. Mi tesszük azzá. Eddig – a kisvárdai vendégjátékot is beleértve – az összes találkozónkon nyerhettünk volna. Ez van, tovább kell próbálkoznunk, hajtanunk, hogy több gólt lőjünk az ellenfeleinknél, vagy azért, hogy ne kapjunk találatokat.
Legutóbb lesről kaptunk gólt, de együtt kell élnünk ezzel, megesik a futballban. Amire fókuszálunk az, amit mi magunk kontrollálhatunk, hogy a kapu előtt befejezzük a helyzeteinket, és legalább 2 gólt rúgjunk, miközben nem engedjük az ellenfelet betalálni.
– A Mezőkövesdnek jó középpályásai és csatárai vannak, tapasztalt játékosokkal operálnak. De én olyan típusú edző vagyok, aki 60 százalékban a saját alakulatával foglalkozik, és csak 40 százalékban az ellenféllel. Természetesen igyekeztünk megismerni a Kövesd játékát a meccs előtt, de mi a Debrecen vagyunk, és ez a legfontosabb: ha a játékosok nem értik meg, mit jelent a csapatunkat képviselni, az gond lehet nemcsak számomra, de számukra is. Azonban úgy vélem, jelenleg mindenki érti és tudja, hogy mit jelent itt focizni, sőt, néhány játékos igyekszik is továbbadni ezt a fajta magatartást az öltözőben. Nem vagyok az a fajta tréner, aki 11 játékossal dolgozik a kezdőben, és mondjuk 11-et kihagy a keretből. Tettem egy ígéretet a srácoknak: mindenkinek meglesz a maga lehetősége. Egyébként sem lehetsz évi 40 meccsen a topon, előbb-utóbb a játékosok átadják a helyüket majd a társaknak. Ilyen a foci. (haon.hu)
