Javuló stadionhelyzet Kelet-Európában

Az UEFA hivatalos lapja, az UEFA Direct legutóbbi számában a kelet-európai stadionfejlesztési projekteket vette górcső alá.

Jövőre Ukrajna és Lengyelország rendezi a labdarúgó Európa-bajnokságot, hat évvel később, 2018-ban pedig Oroszország ad otthont a világbajnokságnak, vagyis kijelenthető, hogy Kelet-Európa egyre fontosabb szerepet játszik a világ futballjában. Ezzel párhuzamosan a kontinens keleti részén is egyre égetőbb kérdésnek tartják az infrastruktúra-fejlesztést, annak ellenére, hogy a gazdasági környezet jelenleg nem kedvez a nagy volumenű beruházásoknak – számol be a régiós stadionhelyzetről az UEFA lapja.

Lengyelország és Ukrajna hatalmas rizikót vállalt az Eb-rendezéssel, de úgy tűnik, a kockáztatás bejött: a kontinensviadal mérkőzéseinek otthont adó stadionok elkészültek, mindkét országban megújult a labdarúgást kiszolgáló infrastruktúra.

Ukrajnában is kézzelfogható az előrelépés, az Eb stadionjain kívül Dnyepropetrovszk, Odessza, Sumy, Ternopil és Zaporozsje is új létesítményt kapott. Az erős gazdasággal és gazdag klubokkal rendelkező Oroszországnak rengeteg ideje van, hogy megépítse a 2018-as vébére beígért kiváló stadionokat. Az országban már most is több nagyszerű létesítmény található, mint például a Lokomotiv Moszkva 31 ezres arénája, a Terek Gorznij 30 ezres stadionja, vagy a Khimki (18 000) és a Szaturn (16 700) pályája.

Az Európa-bajnoki rendezésére áhítozó országok közül Románia jó esélyekkel indulhat a későbbi pályázatokon, az utóbbi hónapokban három vadonatúj stadiont adtak át az országban, kettő közülük nemzetközi mérkőzések rendezésére is alkalmas. A szeptember 6-i Románia-Franciaország mérkőzésen felavatott bukaresti nemzeti stadion 55 600 férőhelyével Európa-bajnoki döntőnek is otthont adhatna, jövőre itt rendezik az Európa Liga fináléját. A futurisztikus designban épült 30 ezres Cluj-aréna is alkalmas nagyobb nemzetközi mérkőzések rendezésére, míg a Ploestiben található 15 ezer férőhelyes Ilie Oana Stadiont rekordidő alatt húzták fel, mindössze 17 millió euróból. Két másik felújított aréna a cluji Constantin Radulescu Stadion (23 500 fő befogadására alkalmas, ebből 14 ezer fedett lelátórész) és a 17 500 férőhelyes Pietra Neamt-i létesítmény. Hamarosan elkezdődhet egy újabb építkezés is, az Astra Ploiesti nemsokára szintén vadonatúj stadionba költözhet.

Magyarországon és Bulgáriában egyelőre nincsenek magasabb kategóriás stadionok, néhány arénát azonban felújítottak az utóbbi időben, és mindkét országban ambiciózus tervek készültek a további fejlesztésekre, ezeknek a megvalósítása rövidesen elkezdődhet – írja az UEFA kiadványa.

A többi kelet-európai ország egyelőre nem rendelkezik megfelelő infrastruktúrával ahhoz, hogy világeseményeket tudjon fogadni, és az elindított projektek sem jelentősek. Bár Csehország viszonylag modern infrastruktúrával rendelkezik, a stadionok kicsik: a legnagyobb aréna a Slavia Praha nemrégiben felújított létesítménye is csak 21 ezer férőhelyes, míg a teplicei stadionban 18 ezer néző foglalhat helyet.

Bár a gazdasági helyzete stabil, és a labdarúgás is fejlődik, Szlovákiában az infrastruktúra nincs megfelelő szinten, az új stadionok kicsik, a 2006-ban átépített zilinai létesítmény például alig több mint 9500 nézőt képes fogadni. Két nagyobb projekt mindenesetre tervben van, Kassán és Pozsonyban is új stadion épül a következő években.

A legokosabb stadion a régióban az egykori Jugoszláviában található szkopjei aréna, amely 32 580-as befogadóképességű, és teljesen fedett. Az 1978-ban épült stadiont szinte teljesen átépítették, ezzel a balkán ikonikus létesítményét hozták létre. Ezen kívül is találunk nemrégiben modernizált stadionokat a régióban: Szarajevóban, Podgoricán, Ljubljanában 15-20 ezres létesítményeket húztak fel, míg a kisebb pályák közül Szlovéniában a maribori és a celjei, Horvátországban a pulai és a spliti fejlesztések érdemelnek említést.

Modern stadionok épülnek több egykori szovjet tagállamban is, a kazahsztáni  Astana Arena például teljesen fedhető, 30 ezres, műfüves létesítmény. A moldovai Tiraspolban három jelentős sportlétesítmény található, Kisinyovban szintén felújították a Zimbru Arenát. A balti államok közül a tallinni Le Coq Arena (10 000) említhető, míg Fehéroroszországban a Gomel rendelkezik egyedül modern stadionnal, de már tervezik a BATE új arénáját is, amely 13 ezer főt tud majd fogadni.

Összefoglalásként elmondható: új stadionokban és megvalósításra váró projektekben nincs hiány Európa keleti részén, de a létesítmények mérete – a várható nézőszámok és gazdasági nehézségek tükrében – erősen korlátozott.