Parádésan szerepel a Békéscsaba a férfi Ob I/b-ben. A hibátlan mérleg és az utánpótlás fejlődése azonban még nem jelenti azt, hogy az első osztály reális cél lenne az idei szezonban az együttes számára. Lépésről-lépésre haladnánk a Viharsarokban.
Kádár József neve elsősorban a szentesieknek lehet ismerős, de néhány éve már a Békéscsaba sikérért dolgozik, méghozzá nem is sikertelenül. Mint megírtuk az Ob I/b-ben szereplő klub hibátlan mérleggel, öt mérkőzésből öt győzelemmel áll a bajnokságban, ráadásul az utánpótlása is jól muzsikál. A vezetőedzőt az eddigi teljesítményről, a célkitűzésekről és a jövőről kérdeztük…
– 5/5 a Békéscsaba eddigi mérlege, ez több mint imponáló.
Kádár József: A tavalyi csapat szinte nem változott. A mai világban ez már egy nagy szó, hogy lényegében megtartottuk a teljes elmúlt szezonbeli csapatunkat. Egy játékos cserélődött, Szabó Levente Franciaországba távozott, helyére pedig egy balkezes játékos Szabó Zoltán érkezett, nagyon jól jött ez számunkra. Összeszokott csapat játszik, majdnem egykorúan, éppen 30 éves a legidősebb játékosom, egy-két fiatallal beépülve, hogy aztán át tudják venni a stafétabotot.
– Az öt győzelem mellett az UVSE és a BVSC nagy skalpnak számít?
K. J.: Különösen úgy, hogy a BVSC-t Pesten tudtuk legyőzni. Innen fél 6-kor el kellett indulni, hogy 10-kor tudjunk játszani, de elég rutinos társaságról van szó. Talán jobbak is lehetnénk, ha többet tudnánk edzeni. Teljesen amatőr csapatról van szó, mindenki a vízilabdázás mellett vagy dolgozik vagy iskolába jár. Kettő edzésről egy nap szó sem lehet. Sőt, a közös edzések is nehézkesek, hiszen a játékosok egy része Szegeden tanul, Szentesen és Kiskunhalason dolgozik. Elég összetett ez a dolog, de megpróbálok minél többször közös tréningeket tartani.
– Ráadásul a nehezebb csoportban is vannak.
K. J.: Ezt nem tudni, majd akkor derül ki, mikor felső és alsóházra bomlik a két mostani csoport.
– A vezetőség mit tűzött ki a szezon előtt a csapat elé?
K. J.: Minden évben a vezetőség célkitűzése az, hogy ne essünk ki és, hogy ne legyenek kiesési gondjaink valamint a rutinos játékosok mellé, minél több saját nevelésű játékost építsünk be. Azt hiszem, ennek a két kritériumnak most teljes értékben eleget is teszünk, van két-három játékos, aki abszolút sokat és kezdőként kap szerepet a csapatban. Nagyon bízunk benne, hogy az első négyben leszünk a csoportban és akkor a felsőházban játszhatunk.
– Evés közben jön meg az étvágy, most hibátlan mérleggel állnak a bajnokságban. Ha azt mondom férfi Ob I…
K. J.: Ahhoz őrületesen sok pénz kellene, napi két edzés és az uszodakérdést is meg kellene oldani. Egyelőre egy 50X20 méteres medencénk van, amit hat órától használunk 8 óráig csak vízilabdapályát, majd egy órára megkapjuk az egész medencét. 130 igazolt játékosunk van. Ilyen körülmények között nemcsak az csoda, hogy van felnőtt csapatunk, hanem az is, hogy a nyár folyamán az ifi, serdülő, gyerek csapatunk összevetésbe első helyen végzett a Keleti csoportban majd osztályzót játszottunk és itt a második helyet szereztük meg, így épphogy lemaradtunk az A-csoportos szereplésről. Uszoda kell, ahhoz, hogy az utánpótlás tovább fejlődjön. Erre, ha jól tudom ígéret is van, ezek után lehetne gondolkozni az Ob I-es tagságról.
– Akkor biztató a jövő…
K. J.: Igen, azt hiszem igen. A legnagyobb gond még egyszer mondom az uszodahiány. Ha jól tudom, a kormányzat ígérete megvan, hogy ez mikor fog realizálódni nem tudom. Remélem, hogy az utódok profitálni fognak ebből, hiszen én június végén vélhetően búcsúzom Békéscsabától. Nyugdíjba megyek.