Miután a védett négyes gyengén teljesített a poznani Európa-bajnokságon, másfél hónappal az olimpia előtt elölről kell tervezni a férfi kajakos csapat összeállítását, csupán annyi biztos, hogy három klasszisunk, Kopasz Bálint, Tótka Sándor és Varga Ádám kihagyhatatlan a tokiói keretből.
A fő kérdés az: mitől lett védett a férfi kajak négyes? (fotó: Adam Warzawa, MTI, EPA, PAP)
Indulatosan hívott fel csütörtök délután, a kajak-kenu Európa-bajnokság első napján Hüttner Csaba, a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya.Kopasz Bálint két aranyéremmel is kimaradhat a tokiói csapatból című írásomat kritizálta, maradjunk annyiban, nyomdafestéket nem tűrő hangnemben.
Az ominózus írásban arra az ellentmondásos helyzetre hívtam fel a figyelmet, hogy amennyiben a védettséget élvező Kuli István, Molnár Péter, Nádas Bence, Tótka Sándor összetételű férfi kajak négyes, továbbá a Béke Kornél, Varga Ádám kajak kettes is jól szerepel a kontinensviadalon, akkor a válogatási elvek értelmében Kopasz Bálint – a 2019-es világbajnokság aranyérmese a királyi számban, K-1 1000 méteren – két Eb-aranyéremmel is kimaradhat az olimpiai csapatból.
Hüttner Csaba egyrészt a cikk címét kifogásolta, ami persze szerkesztőségi belügy – mi sem akarjuk megmondani, a kapitány milyen szakmai programot írjon elő –, egyébként pedig, kétségtelenül szókimondóan, az Európa-bajnokság legnagyobb tétjére irányította rá a figyelmet. Hüttner Csaba másrészt azt hangoztatta, ne adjunk a szájába olyan igaztalan mondatot, miszerint a négyes védettséget élvez. Nos, a cikkben ez a mondat szerepel: „A szövetség döntése értelmében a Kuli István, Nádas Bence, Molnár Péter, Tótka Sándor kvartett védettséget élvez, s ha jól teljesít a kontinensviadalon, akkor ugyanebben az összetételben készülhet az olimpiára is.” A szövetségi kapitány szájába tehát semmilyen mondatot nem adtam, csupán azt a helyzetet rögzítettem, amit a sportágban mindenki tényként kezelt.
Mi más is lehetne az az egység, mint védett, amelynek nem kell rajthoz állnia hazai válogató versenyen, csupán egy nemzetközi viadalon pontosan nem definiálva, „jól” szerepelnie az olimpiai induláshoz? Ha bárkinek kétségei lennének e felől, nos idézzük a Magyar Kajak-kenu Szövetség honlapján május 29-én megjelent írásból Tótka Sándor nyilatkozatát. A kiváló sprinter – aki az Eb-n a 200 méteres távon aratott győzelmével újfent bizonyította a rátermettségét – a következőket mondta, miután K-1 200-on megnyerte a válogatót:
„Jól mentem, de úgy érzem, maradt még benne. Hatalmas előny volt, hogy idén csak a négyesre, és a kétszáz egyesre kellett koncentrálnom.
Annak ellenére, hogy a négyes védett, az Európa-bajnokságon még bizonyítanunk kell, viszont ez az egyes, úgy gondolom, nekem elég, hogy ott lehessek Tokióban.
2016 óta mentálisan nagyon sokat fejlődtem, ebből a szempontból sokkal erősebbnek érzem magam, mint valaha.”
Ez csak a legfrissebb egyértelmű utalás arra, hogy a négyes védett (volt). A szövetségi kapitány persze nem sietett cáfolni a nyilatkozatot, hohó, megállj, Sanyi, szó sincs arról, hogy a négyes védett lenne…! S ha ez nem lenne elég, az Európa-bajnokság közvetítése során az M4 Sport riportere és a távirati iroda szakírója is védett egységként aposztrofálta a négyest.
Kár is ezt ragozni, azt sem kell bizonygatni, hogy a Föld gömbölyű és a Nap körül forog. A négyes védett, helyesebben csak védett volt, majd két éven keresztül. Ehhez szabta mindenki más a lehetőségeit, ezért szorgalmazták oly sokan tavaly, hogy Kopasz Bálint és Varga Ádám üljön össze, mert akkor ezer méteren egy csapásra megoldódott volna az egyes és a kettes kérdése is. Sajnálatos technikai különbözőségek miatt az „álom páros” kivitelezhetetlenné vált. Vagy hál’ Istennek? Mert a szövetségi irodában leosztott lapok így összekeveredtek, s a versenyt – ami mégis csak a sport lényege az okoskodással szemben! – mégsem lehetett kirekeszteni a válogatásból.
(Tényleg csak zárójelben jegyezzük meg, nyilván a Nádas Bence, Kopasz Bálint duó életre hívását is az motiválta, hogy ehhez nem kell plusz kvóta, hiszen Nádas is benne ül a védett négyesben.)
A négyes védetté deklarálásakor a szövetség, de rendben, ez esetben nevesítsük, a szövetségi kapitány (Hüttner Csaba) egy eshetőséggel nem kalkulált:
Kopasz Bálint olyan helyzetbe sodródhat, hogy kérdésessé válik az olimpiai csapattagsága.
Márpedig ez történt, miután csupán negyedik lett a szegedi világkupán, a hazai válogatón pedig egyesben (Varga Ádámmal szemben) és kettesben Nádas Bencével is (Noé Bálinttal és Kulifai Tamással szemben) alulmaradt. Ominózus írásomban éppen erre hívtam fel a figyelmet.
Ám Kopasz Bálintot nem a gonosz sajtótól, hanem a rossz válogatási elvektől kellett megvédeni! Ezt egyrészt megtette ő maga, bizonyítva klasszisát az Európa-bajnokságon ötszáz és ezer méteren is győzött, és sajnálatos módon megtette a védettségét elvesztő négyes, amely a döntőbe sem jutott be.
Igen, elhibázott, rossz – volt – a válogatási elv.
Nem a 2019-es világbajnokságon csupán ötödik kvartettet, hanem Kopasz Bálintot kellett volna védetté nyilvánítani!
Érveljen bárhogy is a szövetségi kapitány, a tények azt mutatják, nem így járt el. Lelke rajta.
Ennél persze nagyobb a felelőssége. A férfi kajakos szakágat roppant nehéz helyzetbe hozta.
Csupán másfél hónap van hátra az olimpiáig, s ember legyen a talpán, aki most megmondja, melyik hat kajakos vehet részt a játékokon. Helyesebben Kopasz Bálint, Tótka Sándor és Varga Ádám csapattagsága kétségbevonhatatlan.
Ám ők hárman csupán a két egyes számot fedik le, azt is csak részben, hiszen nyilván sem Kopasz, sem Varga nem áll rajthoz kétszáz méteren.
Mi lesz a párossal? Mi lesz a négyessel?
A Béke Kornél, Varga Ádám duó is egyfajta védettséget élvezett az Európa-bajnokságig, hiszen miután megnyerte a pórkvalifikációs regattát, nem kellett rajthoz állnia a válogatón. Ha a páros megkapja a jóváhagyást a szövetségtől – azaz hát a kapitánytól –, az a soha nem tapasztalt helyzet állhat elő, miszerint egy kajakos úgy jut ki az olimpiára, hogy a hazai válogatón el sem indult, hiszen Béke Kornél egyesben sem tette magát próbára.
Béke Kornél és Varga Ádám az Európa-bajnokságon elért ötödik helyével nem okozott csalódást, de azért nem is oszlatott el minden kétséget. A hazai válogatót – ahogy utaltunk rá, Kopasz és Nádas előtt – Noé Bálint és Kulifai Tamás nyerte. Honnan tudhatnánk, hogy Béke és Varga jobb náluk? Vagy induljon a Béke, Varga és a Noé, Kulifai páros is az olimpián? Ezt a döntést akár Kopasz Bálint (mert így elesik a párostól), akár bármelyik sprinter nehezményezheti, hiszen így már meglenne a hat kvóta.
A józan ész azt sugallná, újabb válogatót kell kiírni, hogy versenyen dőljön el, ki utazzon az olimpiára, csakhogy az idő rövidsége miatt öngyilkosság lenne újra csúcsformába hajszolni a versenyzőket.
Nyilvánvalóan új négyest kell majd összerakni a kijelölt indulókból, ami hat héttel az olimpia előtt nem éppen hálás feladat.
Némi vigasz, hogy van egy olyan magyar szakember – Csipes Ferenc – aki ezt a hölgyeknél hosszú évek óta tökéletesen elvégzi. Alkossa bárki is a hajót, ő kihozza belőle a maximumot. Egyszer talán a férfiaknál is meg kellene adni neki ezt a lehetőséget.
Mindenki által elfogadható, jó döntés azonban itt már aligha születhet. A szövetség – avagy a kapitány – zsákutcába kormányozta magát a négyes védetté nyilvánításával, ahonnan koccanás nélkül nem lehet kitolatni.
És ha már így a végére értünk a dolognak, még egy személyes megjegyzés idekívánkozik. Nincsenek fóbiáim, kedves kapitány, csak a dolgom végzem. Nagyobb újságírói múltra támaszkodva bátorkodtam bírálni a sportágban bizonyos jelenségeket, mint amennyi (tudjuk, mennyi) edzői tapasztalat birtokában ön megkapta a kapitányi kinevezést. Soha senki érdekét nem védtem a sportágban, pláne nem elvtelenül. A kajak-kenuról írva, ahogy mindig, most is csak az igazság feltárása vezérelt. Akkor is, ha – jól tudjuk – olykor fáj az igazság. De végül mindig győzedelmeskedik.
(magyarnemzet.hu / Novák Miklós)
