Nem a sport világában találta meg a számítását, igaz, nem is nagyon vágyott arra, hogy a közegben maradhasson. Kásás Tamás 2017-ben fogott legutóbb a kezében vízilabdát, azóta nem vágyik a sport közelébe. A kiváló pólós imádja az országot, de minél több helyre el szeretne utazni.
Kásás Tamást nehéz szóra bírni, a 45. születésnapját júniusban ünnepelt, korábbi zseniális vízilabdázó D. Tóth Kriszta újságíró “Elviszlek magammal” című műsorában nyilatkozott. A háromszoros olimpiai bajnok elvétve áll a nyilvánosság elé, állítása szerint sohasem szeretett magáról beszélni, ugyanakkor beismerte, hogy rengeteg a mondanivalója, amit a jövőben egy könyv formájában közölne.
Kásás legutóbb a 2017-es budapesti masters-világbajnokságon ugrott medencébe, amikor korábbi válogatottbeli csapattársaival játszott, akikre állítása szerint büszke, és elmondta, nem féltékeny, amiért a többiek a vízilabda berkeiben találták meg számításaikat.
– Legutóbb 2017-ben fogtam labdát a kezemben, igaz, utána volt egy pár, amit alá kellett írnom. 2012-ben vonultam vissza, igyekeztem formában tartani magam, ugyanakkor sohasem lehet pótolni azt az edzésmunkát, amit korábban végeztünk. Jó élmény volt a masters-vb, de utána teljesen elvágtam magam a vízilabdától – mondta a korábbi klasszis.
– Az hagyta bennem a legnagyobb űrt, hogy nincsenek velem a fiúk, akikkel nap mint nap hülyültünk, bármit meg tudtunk beszélni, s ott volt az a láthatatlan dolog, hogy egy közös célért küzdünk – fogalmazott Kásás.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
– Már az olimpia előtt tudtam, hogy nem fogok többet játszani, és amikor kiszálltam a medencéből az utolsó meccsemen, rögtön tudatosult bennem, hogy vége. Öt-hat évet úgy nyomtam végig, hogy már nem igazán volt meg a „szerelem”. Egyfajta zsoldosszerepet töltöttem be Olaszországban, ahol anyagi szempontból megalapoztam a jövőmet. A végén volt bennem egy bizonyosság, hogy valami mást kell csinálnom, de azt pontosan nem tudtam, hogy mit. Habár imádom Magyarországot, utazni akarok, be akarom járni a világ összes országát – avatta be a közönséget az új céljaiba.
A vb-aranyérmes, kétszeres Eb-győztes ma már másként gondolkozik a múltbéli sikerekről.
– Egy buborékban voltunk. Nem akarom, hogy az emberek megbélyegezzenek, mint Kásás Tamás, a vízilabdázó. Az egy szerep volt. Nem érzem, hogy hősök lettünk volna. Számomra az fontosabb, milyen ember vagyok, mit közvetítek az emberek felé, mint hogy sportolóként megnyertem három olimpiát – mondta a korábbi klasszis.
(magyarnemzet.hu)
