Az Ön gyereke szereti a menzát a szeptemberben bevezetett szigorítások óta? Nincs íze semminek vagy baja van a bulgurral? A vacsorával pótolja az ebédet? Ismét gyermekeik egészséges táplálkozását vettük górcső alá.
Krónikus betegségek és a táplálkozás
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet nyílt napján bepillanthattunk az intézet konyhájába, táplálkozástudományi szakemberek és a közétkeztetésért felelős cégek élelmezésvezetőinek segítségével képet alkothattunk arról, hogy mi is áll a menzareform hátterében. Nagy Barbara előadása megerősítette, hogy a helytelen táplálkozás és a krónikus, nem fertőző betegségek között szoros összefüggés mutatkozik, ilyen táplálkozástól függő kórok lehetnek például a daganatos megbetegedések vagy a szív- és érrendszeri betegségek. Nem csak gyermekeinkre, de magunkra is oda kellene figyelnünk, tudnunk kellene, milyen összetételű és minőségű táplálékokat fogyasztunk, emellett ügyelnünk kellene a mennyiségre is. Az elhízás ugyanis gyermek- és felnőttkorban is komoly betegségeket generál. Hazánkban a lakosság 41 százaléka elhízott, ami az európai viszonyokhoz képest nagyon magas arány.
Menzareform
A menzareformként elhíresült, a mostani tanévtől szigorúan ellenőrzött, közétkeztetésről szóló rendelet (37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet) szabályozza az iskolákban adható ételek elkészítésének módját, pontos összetételét és tápanyagtartalmát. A szabályozás nem csak a nevelési-oktatási intézményekre vonatkozik, de a fekvőbeteg-ellátásra, a szociális intézményekre, a gyermekjóléti alapellátásra és a gyermekvédelmi szakellátásra is.
A rendelet pontosan meghatározza, melyik korosztálynak mi adható és mi nem (pl. 3 éven aluliaknak csak 1,5%-os tej), miből mennyit kaphatnak, illetve hogyan kell feltüntetni a szükséges információkat, a kicsiknek piktogrammal kell jelölni, hogy a sótartóban lévő só túlzott fogyasztása ártalmas. A szülő bármikor megtekintheti a heti menüt (ezt az intézményekben ki kell függeszteni), ezen feltüntetik, mik az aznapi allergének. A főétkezéseknek tartalmazniuk kell állati eredetű fehérjeforrást, és ha egész nap bent van a gyerek, három adag gabona alapú élelmiszert kell kapnia, ebből legalább egynek teljes kiőrlésűnek kell lennie, illetve 3 dl tej és/vagy tejtermék jár neki. Inni vagy 100 százalékos koncentrátumból készült gyümölcslevet kaphat vagy ivó-, illetve ásványvizet. (A rendelet pontos szövege a Nemzeti Jogszabálytár oldalán, a www.njt.hu címen olvasható.)
Mit ehet és mit nem?
Az intézet felmérése szerint 2014-ben az iskolák csupán 40 százaléka tudott naponta legalább egyszer gyümölcsöt adni a gyerekeknek, ami elkeserítő adat, ezért is született meg a rendelet, ami a helyes irányba terelné a gyermekek táplálkozását. Várkonyiné dr. Laszlovszky Mária elmondta, hogy az élettanilag helyes táplálkozás szerint elegendő vizet kellene fogyasztanunk, a fehér liszt helyett teljes kiőrlésű gabonákat kellene használnunk, több nyers zöldséget és gyümölcsöt kellene magunkhoz vennünk. A tej és tejtermékek fogyasztása, illetve a húsok és halak elkészítési módjai sem mindig a legtökéletesebbek, a zsírszegény konyhatechnológia elsajátítása nem csak a közétkeztetés feladata, de a családok számára is megfontolandó. Általánosságban elmondható az is, hogy túl sok sót és cukrot használunk.
A megfelelő étrend összeállítása mellett – és ezt nem lehet eleget hangsúlyozni – kiemelt szerepet kap a mozgás. Zentai Andrea elmondta, hogy szakorvosi vélemény alapján az intézményeknek diétás étkeztetést kötelező biztosítaniuk, manapság sok gyereknek van tejfehérje-allergiája, de sokan küzdenek laktóz- és lisztérzékenységgel is. A vegetáriánus és vegán menüről azonban nem kötelesek gondoskodni, hiszen az ilyen táplálkozás követése meggyőződésből fakad, nem a szakorvos rendeli el.
A konyhákat, tálalókonyhákat folyamatosan ellenőrzik, de a hatóság célja inkább a segítségnyújtás, bírságot abban az esetben rónak ki, ha a só mennyisége túllépi a megadott határt, ha nem tüntetik fel az allergéneket, ha nem biztosítanak diétás menüt és ha tiltólistás alapanyagot találnak.
Hogy mennyire népszerű az új menza, és mit tehetünk szülőkként gyermekeink egészséges táplálása érdekében, azt olvassa el a Patika Tükör januári számában.
