Az Eb-n parádés teljesítménnyel tért vissza válogatottba a center. A csapatról, a belgrádi tapasztalatokról és már a jövőről is beszélgettünk vele.
– Hogy bírtad a terhelést az Eb-n és milyen volt ismét egy nagy tornán a válogatott sapkát felhúzni?
Kis Gábor.: Addig folytatom, ameddig tudom. Igen, mindenképpen az a tervem, hogy ott legyek Rióban. A visszatérés nagyon jó volt az első pillanattól kezdve. Úgy érzem, ez az érzés akkor teljesedett ki, amikor éremmel térhettünk haza, még ha nem is arannyal. Egy olyan “pályát futottunk be rövidke másfél hónap alatt, hogy voltak olyanok is, aki még azt sem hitték, hogy bejutunk a legjobb négybe. Végül magabiztos mérkőzéseket játszottunk. Egy mérkőzésen kikaptunk, de nem azt mondom, hogy egy olyan együttestől, akit soha nem tudunk megverni. Visszanéztük a Montenegró elleni mérkőzést, tudjuk hol tudtuk volna megnyerni. Azon a napon azonban ők voltak a jobbak. Ezek után fölállt a csapat és nagyon magabiztosan győzte le a görögöket. Ezt a találkozót össze sem lehet hasonlítani az első csoportmeccsünkkel. A Montenegró elleni, volt a legnehezebb mérkőzés, mert ott kikaptunk. Ez az egy meccs volt, ahol vereséget szenvedtünk az Eb-n, ezért volt nehéz megemészteni. A legélvezetesebb is ez a találkozó volt, de a horvát is jó volt.
– Nagyon sok kétkedő volt az Eb előtt. Látva a Volvo Kupát, azt, hogy a csapatnak közvetlen a torna előtt nem ment. Aztán pedig Belgrádban egyre jobban teljesítettetek.
K. G.: Összeállt a csapat és a védekezés. Nagyon sok munkánk volt abban, hogy jobbak legyünk csapategységben. Nem volt ezzel akkor probléma, de mégis össze kellett érnünk. A másik pedig, hogy az edzőink olyan szinten hittek bennünk és a taktikánkban, hogy magabiztossá tett.
– Mi a véleményed az ellenfelekről, vetélytársakról?
K. G.: Van hat, hét nagyon jó csapat, akik közül bárki játszhat döntőt. Ezeket a csapatok be lehet sorolni a legjobb négybe, de ugye mindig vannak olyan együttesek, akik nem jutnak el oda. Most az olasz, a spanyolok és a horvátok voltak ezek.
– A kvalifikációs torna jól fog jönni a csapatnak?
K. G.: Úgy gondolom, hogy igen, hiszen ha megnézzük a Eb-t maximumot kellett teljesítenünk minden meccsen. Annak “köszönhetően”, hogy az első meccsen döntetlent játszottunk a görögök ellen és a végén a csoportban a gólarány döntött. Most sem lesz több hónapunk, hogy a legjobbak legyünk, hiszen hamarosan következik a kvalifikációs torna, ahol még jobban összeérhet a csapat. Így még jobbak lehetünk, mint amúgy, ha nem lenne a trieszti út.
– Az Eb tapasztalatokat leszűrve, mire számíthatunk Rióban?
K. G.: Hiszem azt, hogy a csapat be tud jutni a döntőbe. Legyen bárki addig az ellenfél. Rióban ott lesz az USA és Ausztrália is, ezekkel az együttesekkel kiegészülve már nyolc együttesről beszélünk, akiktől elvárják azt, hogy bent legyenek a legjobb négyben, de még mindig hiszek benne, hogy Rióban a legvégső győzelem a miénk lehet.
