Szívott Ön valaha füvet? És a fia vagy a lánya? Egyáltalán biztos benne, hogy elmondja, mivel „találkozik” egy hétvégi bulin? Cikksorozatunkban dr. Grezsa Ferenc pszichiáter segítségével adunk válaszokat az első hallásra ijesztő kérdésekre: mi a fű, mi a kokain, mik azok a dizájner drogok, és egyáltalán kell-e tartanunk attól, hogy drogos lesz a gyerek?
A száraz tények
A drog valójában olyan kémiai anyagot jelent, amelynek használata valamilyen változást okoz a szervezet működésében. Így tehát drog minden gyógyszer, a nikotin és még az alkohol is. E széles anyagcsoporton belül alkotnak külön kategóriát a kábítószerek: ezek az anyagok szerepelnek a nemzetközi kábítószer-jegyzéken. A hatályos listát a 142/2004. évi XXX. törvény és az 1998. évi XXV. törvény melléklete tartalmazza, de egy internetes kereső segítségével is könnyedén megtalálhatjuk.
Gyorsan fejlődő bódulat
A listán megtalálhatók az ópiátok, az ópiumszármazékok, a nagykábítószerek éppúgy, mint a serkentőszerek, a partidrogok, illetve azok pontos összetétele. A kilencvenes évek közepén, a 2000-es évek elején a kábítószerek valóban azt tartalmazták, ami a listán szereplő leírásban is megtalálható volt, úgy hatottak, ahogy azt várták tőlük, ahogy elmesélték. A technológia, a vegyipar fejlődésével azonban a kábítószerek „egyre dúsabbá” válnak, míg régebben a füves cigaretták 2-3 százalékos THC-t (tetrahidrokannabinol, a kender fő pszichoaktív hatóanyaga) tartalmaztak, a génmódosított kendereknek köszönhetően ma már 15-16 százalékosak is lehetnek.
Divatos új szerek
A mostanában sokat emlegetett úgynevezett dizájner drogok, azaz új pszichoaktív szerek pedig még ennél is veszélyesebbek. Ezek a szerek könnyen bekerülnek a forgalomba, ugyanis a kábítószerlistán pontosan rögzített képlet kémiai vázán elég ejteni egy aprócska változtatást, és a kábítószer máris legálisan árulható. – Egy érzékletes képpel igyekszem ezt szemléltetni – magyarázza dr. Grezsa Ferenc. – Képzeljünk el egy csodás, szikrázó, feldíszített karácsonyfát. Csak egyetlen diszt cserélünk ki rajta, és az már nem ugyanaz a karácsonyfa, nem ugyanaz a szerkezet, de valójában még mindig szikrázik és csillog. A kábítószerekre vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a kémiai képlet egyetlen elemének módosítása is elég ahhoz, hogy az adott szer kikerüljön a kábítószerlistából, holott a hatás ugyanaz marad.
Könnyű préda
Míg 20 évvel ezelőtt a díler neve és telefonszáma csak az ismerősöktől volt beszerezhető, addig ma már elegendő a felületes internetes keresés, amire akár egy 10 éves gyerek is képes, és máris megrendelhető a tudatmódosító. Még a megfelelő kulcsszavak és szakszavak ismeretére sincs szükség, elég csak rákeresni a „drogra” és százával érkeznek a használható cikkek és tippek. Az Európai Bizottság 2014-es felméréséből kiderül, hogy aki az interneten keresztül könnyű vagy éppen kemény droghoz akar hozzájutni, az 24 órán belül beszerezhet ilyet. Kendert, LSD-t, heroint árusítani törvénybe ütközik, a kábítószerlistán nem szereplő anyagok azonban legálisan forgalmazhatók, akár mint különféle oldószerek, táplálékkiegészítők, fürdősók, füstölők, vagy netán növényvédő szerek. Ezek a kábítószerek ráadásul nagyságrendekkel olcsóbbak, mint a hagyományos társaik, ezért szinte bárki megengedhet magának egy „feldobott”hétvégi bulit.
Mi történik?
Amit most tenni lehet, ha felbukkan egy új vegyület, mielőbb fel kell venni a tiltólistára – mondta el Grezsa doktor.
– Folyamatos a versenyfutás a hatóságok és a kábítószergyártók között. Legalább hetekig, de inkább 3-6 hónapig tart, mire sikerül meghatározni egy új dizájnerdrog pontos összetételét. Elkeseredésre azért nincs ok! Az Európai Unió módszere hathatós, a magyar drogpolitika pedig ebből a szempontból az élbolyban van. A legnagyobb gondot inkább az jelenti, hogy ezeknek a szereknek más a hatásmechanizmusa, mint a klasszikus tudatmódosítóknak. Mivel az összetételük ismeretlen, sokszor az orvosok sem tudják pontosan, hogyan segíthetnének az eléjük kerülő klienseken, milyen szövődményekkel számolhatnak.
Apa, anya, gyerek
Bármilyen banálisan hangzik is, a legnagyobb biztonság, amit a szülő gyermekének adhat, ha kiskorától szeretettel fordul felé, határozottan kijelöli a határokat és megértéssel, figyelemmel hallgatja, bármi is történik vele. Cikksorozatunk következő részében arra a kérdésre keressük a választ, van-e olyan gyerek, akiből biztosan drogos lesz, és szülőként milyen eszköz van a kezünkben, hogy ezt megakadályozzuk.
Ismerkedjen meg a különböző drogfajtákkal a Patika Tükör szeptemberi számában. Keresse a gyógyszertárakban!
