A köhögés a szervezet egy irritációra adott reakciója, amely egyes esetekben normálisnak számít, de ha hosszabb ideig elhúzódik, és krónikussá válik, mindenképpen orvoshoz kell fordulni vele.
A köhögés valójában a légutak tisztítását szolgálja, bármilyen irritáló anyag kerül a légutakba – legyen az csupán egy morzsa vagy valamilyen nyák, váladék – azt igyekszik a szervezet ilyen módon eltávolítani.
A köhögésnek több fajtáját ismerjük:
1. Ingerköhögésnek nevezzük, ha a légutakat, tüdőt valamilyen idegen anyag ingerli, és ettől a szervezet reflexes köhögéssel próbál szabadulni.
2. A nyákos köhögést a legtöbbször megfázás okozza, de ha hosszabb ideig, hetekig nem szűnik, komolyabb betegségre (tüdőgyulladás, krónikus obstruktív tüdőbetegség, asztma) lehet gyanakodni.
3. A véres köhögés hátterében komolyabb probléma állhat, tüdőembólia, tuberkulózis, szívelégtelenség vagy tüdőrák, mindenképpen orvoshoz kell fordulni miatta.
4. Az akut köhögéseket általában felső- és alsó légúti fertőzések (vírusok, baktériumok) okozzák, garatgyulladás, orrmelléküreg-gyulladás, mandulagyulladás, hörgőgyulladás, tüdőgyulladás válhatja ki.
5. A száraz köhögés hátterében szintén meghúzódhat megfázás, fertőzés, de ha rendszeressé válik vagy visszatér a tünet, refluxra, krónikus szívelégtelenségre, tüdőfibrózisra, asztmára is gyanakodni lehet. Érdemes megemlíteni az allergia okozta és a dohányos köhögést is.
Kezelés
A megfázás, vírusfertőzés okozta, néhány napig tartó köhögést lehet kezelni patikában recept nélkül vásárolható készítményekkel, a gyógyszerész minden esetben segíteni tud, hogy az épp fennálló köhögéstípusra melyik nyákoldó, köptető vagy szopogatós cukorka jelenthet segítséget. Amennyiben azonban a köhögést láz is kíséri, egy hétnél tovább tart, esetleg az éjszakai pihenést befolyásolja, mindenképpen forduljunk a háziorvoshoz, aki meghatározza a szükséges terápiát.
Asztma és köhögés
Görcsös köhögés mellett sípoló kilégzés, zihálás, fulladás, mellkasi szorító érzés az asztma legjellegzetesebb tünetei. Az asztmás betegeknél a hörgő-nyálkahártya gyulladása miatt a hörgők görcsösen összehúzódnak, a légutak beszűkülnek – mondta el Dr. Hidvégi Edit, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza. – A kilégzés akadályozott, ezért fullad a beteg, légzése sípolóvá válik – nem jut elegendő friss, oxigéndús levegőhöz. Rendkívül súlyos esetben cianózis (bőr vagy nyálkahártya kék elszíneződése) alakul ki, ritkán fulladás következhet be. Az asztmás beteg különösen érzékenyen reagál a légúti megbetegedést okozó vírusokra, baktériumokra, ilyenkor az allergiás hörgőgyulladáshoz felső légúti panaszok is társulnak. A köhögés mellett jelentkeznek a tipikus tünetek (láz, orrfolyás, torokfájás, fejfájás), ezek arra utalnak, hogy fertőzésről van szó. A megfázás súlyosbíthatja az asztmatikus tüneteket, ezekben az időszakokban kicsit több asztmás gyógyszerre lehet szükség – ezt minden esetben a kezelőorvos feladata meghatározni.
Tudta-e?
A nyák vagy nyálka (latinul mucus) vizes, színtelen váladékréteg a nyálkahártyák felszínén. Emberben naponta megközelítőleg egy liter nyák termelődik és ürül ki.
A nyák védi a nyálkahártya felszíni sejtrétegét a kiszáradástól, a mechanikai, kémiai és ártalmaktól. A fertőzésekre a nyálkahártyák fokozott váladéktermeléssel reagálnak, ami elősegíti az elpusztult sejtmaradványok, a kórokozók és a kórokozókkal fertőzött sejtek eltávolítását. A köptetők csökkentik a megfázás idején felhalmozódott kóros nyák sűrűségét , ennek következtében könnyebbé válik a köpetürítés.
