A női kézilabda Bajnokok Ligája budapesti négyes döntőjében a szakértők a Győri ETO-t tartották a nagy esélyesnek, a férfiak final fourja előtt a statisztikák alapján sincs kiemelkedő csapat. A résztvevők – a Veszprém, a Kielce, a Kiel és a Barcelona – más-más statisztikai mutatóban erősek, a magyar csapat elsősorban a jó védekezésére építhet.
A veszprémi irányító-átlövő, Petar Nenadics jó játéka sokat jelenthetne
Míg a csapatsportokon belül labdarúgásban és kosárlabdában rengeteg adat és statisztika lelhető fel, a kézilabda jól látható lemaradásban van. Az európai szövetség (EHF) a maga eszközeivel igyekszik javítani a helyzeten, az elmúlt BL-final fourok és Eb-k esetében a labdába valamint a játékosok pólójába épített chipek segítségével számos friss információt (például futásmennyiség, leggyorsabb sprint, legmagasabb ugrás) szolgáltatott az érdeklődőknek.
A témában megkerestük Julian Rux adatelemzőt, a Handballytics.de kézilabdás statisztikákkal foglalkozó szakportál szerzőjét, aki azt vallja, nem szabad pusztán a gólok száma alapján értékelni egy csapat vagy egy játékos teljesítményét, sokkal inkább azt célszerű megvizsgálni, mennyire hatékonyak. A kosárlabdában száz labdabirtoklásra vetítve szokás elemezni az adatokat, a kézilabdában az ötven támadás jó közelítő átlag a legtöbb mérkőzés esetében. Így egymással is összevethetőek a csapatok.
Ugyanis amelyik csapat gyorsabban játszik, többször ér fel az ellenfél kapuja elé egy meccs során, a több támadásból pedig vélhetően több gólt szerez.
A final fouros csapatok közül a Veszprém és a Barca vezeti a legtöbb támadást a mérkőzések során,
míg például a Zagrebnek nyolc-kilenccel kevesebb akciója van meccseként. Kézilabdában is érdekes a várható gólok számát jelző xG-mutató, főleg mióta pontosan dokumentálható, honnan érkeztek a lövések.
„A Magdeburg nem tipikus kézilabdát játszva lett német bajnok. Nem nagy lövőkre épített, hanem felismerte, hogy betörésekből, indításból, kiharcolt hetesekből sokkal nagyobb eséllyel lehet eredményes, ezt használta ki” – magyarázta Rux, aki két érdekes trendet figyelt meg az elmúlt években.
„Először is a kézilabda kicsit lassabb lett. A passzok ugyan gyorsabbak, a támadások száma azonban visszaesett, az elmúlt Eb-ket vizsgálva 56-ról 52-re csökkent az átlag. Két magyarázat adható: egyrészt a megnövekedett meccsterhelés, másrészt a passzív játék, és a hat passz kihasználása, amikor a faultokat követő újabb passzok lelassítják a játékot.”
„A másik jellemző változás, hogy hatékonyabban támadnak a csapatok, mindig a jobb és jobb helyzetet keresik. Mindez kevesebb labdaeladást és több eredményes támadást eredményez. A kilenc méteres átlövések hatékonysága visszaesett, ezzel párhuzamosan az arányuk is az összes lövésen belül. Amely csapatok nem erre építenek, eredményesebbek.”
A VESZPRÉM VÉDEKEZÉSBEN, A KIELCE TÁMADÁSBAN HATÉKONYABB
A hétvégi, kölni négyes döntő előtt érdemes a számok alapján is megvizsgálni az esélyeket.
„A női final fourral ellentétben, ahol a statisztikák alapján egyértelműen a Győr számított favoritnak, a férfiaknál jóval kiegyenlítettebbek az erőviszonyok – mondta a Nemzeti Sportnak Rux – A két legjobban támadó csapat, az Aalborg és a PSG el sem jutott Kölnbe. A Barca, Kielce, Veszprém hármas eléggé hasonló játékerőt képvisel, a Kielnek nagy érvágást jelent Sander Sagosen és Hendrik Pekeler sérülése. Utóbbi nélkül elképzelhetetlen a hatékony védekezés, ha csak nem fog ki Niklas Landin ihletett napot, bár az elmúlt idényben nem volt a legjobb formában.”
Az EHF szakírója, aki a Bundesliga meccseiről is rendszeresen közöl elemzéseket, a Veszprém–Kielce elődöntőre rátérve fontos különbségekre hívta fel a figyelmet.
„Védekezésben a Veszprém teljesített eddig jobban a BL-ben, ötven labdabirtoklásra vetítve 27 gólt kapott, míg a Kielce 27.6-ot – folytatta Rux. – Az ellenfelek a magyar csapat védekezésével szemben 60.4 százalékban voltak eredményesek, és 9.1-szer adták el a labdát, ezzel a Veszprém második ebben a rangsorban. A hatodik helyen álló Kielcénél ezek a számok 61.8 százalék és 8.7 eladott labda.”
A csoportkörben kétszer is találkoztak egymással a felek, és mindkétszer az a csapat nyert, amelyik ugyan összességében gyengébb hatékonysággal lőtt, de kevesebbszer adta el a labdát.
„Ebben a mutatóban a Kielce egyértelműen jobban áll a meccsenkénti 6.9 technikai hibájával a Veszprém 8.4-ével szemben – utóbbi ezzel csak tizedik a mezőnyben. A Kielce ötven labdabirtoklásból 30.3 gólt ért el, a Veszprém 29-et, a két lövési hatékonyság hasonló, 66.1 és 65.6 százalék” – mutatott rá a német újságíró az európai szövetség honlapján is publikált cikkében szereplő állításokra.
A spanyol válogatott korábbi elemzője, Óscar Gutiérrez professzor többek között azt vizsgálta meg, hány különböző variációt vetett be a négy final fouros együttes a felállt fal elleni támadás során. A Kielce átlagosan 9.8 felállást használt meccsenként, a Veszprém 11.1-et, a Barca 12.6-ot, a Kiel pedig 14.3-at. A Veszprém esetében két formáció dominált, a Marguc, Jahja, Mahé, Nilsson, Lauge, Strlek hatos a vizsgált nyolc meccs alatt átlagosan 24 akciót vezetett, míg a Marguc, Jahja, Lauge, Blagotinsek, Nenadics, Strlek sor 20-at. A két szélső, Gasper Marguc és Manuel Strlek, valamint a csapatkapitány Rasmus Lauge a négy leggyakrabban használt felállásban egyaránt szerepelt.
Gutiérrez arra is kitért a saját Twitter-oldalán publikált elemzésekben, mely játékosok játszottak központi szerepet csapatuk támadásai során. Nem meglepő módon az egész mezőnyt tekintve Petar Nenadics végzett a lista élén, a Veszprém felállt fal elleni akcióinak 26 százaléka a szerb irányító-átlövő valamilyen megmozdulásával (lövés vagy eladott labda) zárult.
A másik elődöntőt már jóval egyértelműbbnek gondolja előzetesen Rux, nem tudja ugyanis elképzelni, hogy a sérülésektől sújtott, a Bundesliga-menetelésben megtépázott Kiel át tud lépni a Barcán.
„A katalánok Carlos Ortegával új rendszerre álltak át, az elején láthatóan problémáik voltak belőle, de azóta a legjobban védekező csapattá váltak. Egy meccsen viszont bármi megtörténhet, sokszor a szerencsén is múlik, melyik csapat felé billen a mérleg nyelve.”
(nso.hu)
