Az első félórában csak kóstolgatták egymást a csapatok. A 32. percben aztán megvillant a Roma: Mancini hosszú indítását Zanilolo átvette, majd 7 méterről a kapuba emelt. A folytatás sem a nagy izgalmakról szólt, a 41. percben Kokcünek volt egy távoli lövése, amit Rui Patricio másodszorra fogott.
A második félidőben bekezdett a Feyenoord: előbb egy szöglet utáni kavarodást követően a kapufára pattant a labda, a kipattanó után Til lövését ütötte ki Rui Patricio. Az 50. percben Malacia 25 méteres bombáját tolta a kapufára a római kapus.
A 74. percben Veretout 18 méteres löketét ütötte ki a kapus. A hajrában nagy nyomás nehezedett a Roma kapujára, a 85. percben azonban az olaszok lezárhatták volna a meccset, Pellegrini 10 méterről nem talált a kapuba, de a Roma végül így is megnyerte a döntőt.
José Mourinho az első edző, aki négy különböző csapattal nyert európai kupát (Porto – UEFA kupa és BL, Inter – BL, Manchester United – Európa Liga, AS Roma – Konferencia Liga).
AS Roma pedig az 1961-es VVK-győzelme után megszerezte második nemzetközi kupagyőzelmét.
Konferencia Liga-döntő:
AS Roma – Feyenoord 1-0 (Zaniolo 32.)
AS Roma: Rui Patricio – Mancini, Smalling, Ibanez – Karsdorp (Vina 89.), Mikhtaryan (Sergio Oliveira 16.), Cristante, Zalewski (Veretout 68.) – Zaniolo (Spinazzola 68.), Pellegrini – Abraham (Shomurodov 89.)
Feyenoord: Bijlow – Geertruida, Trauner (Pedersen 74.), Senesi, Malacia (Jahanbakhsh 88.) – Til (Toornstra 60), Aursnes, Kokcü (Walemark 88.) – Nelson (Linsen 74.), Dessers, Sinisterra
