“Lőj, lőj, lőj! Dömötör lőj…GÓL!” címmel megjelent Jocha Károly könyve a november 20-án elhunyt Dömötör Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázóról, a tokiói ötkarikás játékok hőséről.
Rendhagyó módon kezdődött a hétfőn délután tartott könyvbemutató: a magyar sport nagyjai, olimpiai és világbajnokok – a többi között Balczó András, Varga János, Gedó György, Rejtő Ildikó és Wladár Sándor – elénekelték a Himnuszt Dömötör Zoltán és minden sportoló emlékére, akik Magyarországot világversenyen képviselte.
“Ritkán fordul elő, hogy egy könyvbemutatón ilyen sokan vannak, mint amennyien most megtöltöttétek a termet” – állapította meg Schmitt Pál olimpiai bajnok párbajtőrvívó. A Magyar Olimpiai Bizottság korábbi elnöke hozzátette: ez az érdeklődés egyaránt szól a könyv főhősének, Dömötör Zoltánnak, valamint a szerzőnek, Jocha Károlynak is.
“Jocha Karcsi éjt-nappallá téve tanulmányoz minket, sportolókat, és nemcsak a bajnokokat, hanem az érmeseket is. Mindent tud rólunk” – hangsúlyozta Schmitt Pál, majd a könyv címéről kiemelte: ezt a mondatot minden magyar sportbarát ismeri. – “De Dömötör Zoltán nemcsak lőtt, ment is a labdáért, aztán meg ott volt mindenhol, a KSI megalakításánál és az Olimpiai Bajnokok Klubjának létrehozásánál is.”
Szöllősi György, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) elnöke a szerző méltatásakor kiemelte: a sportújságírók tudósításai nélkül a sikerek nem válhatnának közösségi élménnyé.
“A könyv nyomdába adása és a megjelenés között vesztettük el Dömötör Zoltánt, így most közösen emlékezünk meg róla” – mondta az MSÚSZ elnöke. Hozzátette: ez a szerző hetedik könyve, amely a magyar sport nagyjairól szól. Leszögezte, az MSÚSZ örömmel állt a keményborítós, 135 oldalas könyv mellé, a Nagy Béla program keretében 50 millió forintot fordíthat könyvmegjelenések támogatására.
“A magyar sport múltja nagyon gazdag, és a gazdag jövő érdekében a múltat ápolni kell”- hangsúlyozta.
Molnár Zoltán, a Magyar Edzők Társaságának elnöke kiemelte: Jocha Károly mindig szeretettel, tisztelettel, szakértelemmel ír a sportolókról, a bajnokokról.
“Közel harminc éve ismertem Dömötör Zoltánt, tisztelem, becsülöm. Egyenes, tisztességes, szókimondó ember volt, ezt támasztják alá a könyvben megszólaló iskolatársak, sporttársak és tanítványok” – mondta Jocha Károly.
Dömötör úszóként kezdte pályafutását – kontinensbajnok lett a sportágban -, és alig 19 évesen, 1954-ben, Torinóban tagja volt az Európa-bajnokságot nyert 4×200-as gyorsúszóváltónak. Csak később pártolt át a vízilabdához, ahol úszótudását hasznosítva, ráadásul balkezesként gyorsan a legjobbak sorába emelkedett.
Szepesi György tette már életében halhatatlanná örökbecsű felszólításával – Lőj, Dömötör, lőj!… -, és ha nem is lőtt, hanem ejtett, az ő íveléses góljával nyert a szovjetek ellen 5-2-re, és lett aranyérmes az 1964-es tokiói olimpián a pólóválogatott.
A nemzeti együttesben 116 mérkőzésen játszott, a legkiemelkedőbben a már említett tokiói olimpián, amikor az aranyérmet bebiztosító gólját is szerezte. Előtte Rómában, utána pedig Mexikóvárosban volt tagja a bronzérmes magyar együttesnek, miként helyet kapott a Budapesten, 1958-ban, majd Lipcsében, 1962-ben Európa-bajnok válogatottban is.
Az Olimpiai Bajnokok Klubjának 2004-től 2012-ig volt elnöke.
(MTI)
