A kolozsvári csoportban szereplő magyar válogatott számára elkezdődött a férfi kosárlabda Európa-bajnokság.
A kolozsvári csoportban szereplő válogatott szakvezetője, Sztojan Ivkovics szövetségi kapitány az MTI-nek azt mondta előzetesen, hogy a magyar csapatnak elvileg csekély esélye van a nyolcaddöntőbe jutásra, azaz a csoportban a hatból a négy közé kerülésre.
„A nemzetközi szövetség szakértői a 24 csapat közül a 20. helyre tettek bennünket, a fogadóirodák pedig az utolsó előttire, de ezzel nem foglalkozunk. Arra is kevesen tippeltek volna tavaly, hogy veretlenül megnyerjük a selejtezőcsoportunkat” – fejtegette a szakember, hozzátéve, bármi megtörténhet, erős ellenfelek várnak az együttesre, de a maga részéről optimista, és bízik benne, hogy okozhatnak meglepetést.
A felkészülési időszakban, azaz július 12. óta a magyar csapat 12 edzőmeccset vívott, ezeken négy győzelem mellett nyolcszor kikapott.
„Elégedett vagyok az eddig látottakkal, mindenki a maximumot adta, annak pedig külön örülök, hogy Hanga Ádám aláírta barcelonai szerződését, és már a múlt hétvégén Varsóban csatlakozott hozzánk” – közölte Ivkovics Sztojan, kiemelve, hogy a legrangosabb magyar kosarasnak tekinti a válogatott vezérét, mivel topcsapatnál topjátékos lett.
A szakvezető dolgát az elmúlt hetekben nem csupán az nehezítette meg, hogy várnia kellett Hanga Ádámra, hanem az is, hogy a tavasszal honosított DeAndre Kane-ről hosszas huzavona után kiderült, hogy mégsem szerepel majd a csapatban. Ivkovics ezzel kapcsolatban a múlt héten arról beszélt, hogy az izraeli Makkabbi Tel-Aviv amerikai kosarasa a korábbi egyeztetések során pozitívan állt a válogatottsághoz, ám végül becsapta őt és a magyar szövetséget.
A magyarok tavaly szeptember 17-én szenzációs teljesítménnyel, mind a hat mérkőzésüket megnyerve zárták az Eb-selejtezőt. A fennállásának 15. kontinenstornájára készülő nemzeti együttes 1999 után szerepelhet ismét Eb-n. Akkor Franciaországban mindhárom csoportmérkőzésén kikapott – sorrendben a spanyoloktól, az oroszoktól és a szlovénoktól -, így a 14. helyen zárt.
Ami a csoport favoritjait illeti, a címvédő, egyben a kontinenstorna első számú esélyesének számító spanyolok a legerősebb kerettel vágnak neki a kontinenstornának, miután az összes klasszis játékosuk rendelkezésre áll. Jelezte részvételét az Eb-n a 2006-os vb, továbbá a 2009-es és 2015-ös Eb legjobbjává választott Pau Gasol (San Antonio Spurs) és öccse, Marc (Memphis Grizzlies), aki két év kihagyás után tér vissza a nemzeti csapatba. Nikola Mirotic (Chicago Bulls) és Serge Ibaka (Toronto Raptors) szintén játékra jelentkezett, de a szabályok értelmében csak egyikük bevethető, mivel mindketten honosított játékosok. Ibaka a 2011-es Eb-n, a 2012-es olimpián és a 2014-es világbajnokságon, míg Mirotic a 2015-ös Eb-n és a tavalyi olimpián erősítette a spanyolokat, akik bronzérmet nyertek Rióban.
A horvátoknál hat NBA-játékos vállalta a részvételt. Aleksandar Petrovic szövetségi kapitány keretéhez július végén csatlakoztak a tengerentúlon szereplők, azaz Mario Hezonja (Orlando Magic), Bojan Bogdanovic (Washington Wizards), Dario Saric (Philadelphia 76ers), Damjan Rudez (Orlando Magic), Dragan Bender (Phoenix Suns) és Ivica Zubac (Los Angeles Lakers).
A C jelű hatosban a magyar, spanyol, horvát hármas mellett a cseh, a montenegrói és a házigazda román gárda szerepel. A csoportból az első négy jut a nyolcaddöntőbe.
A 40. kontinenstornának Helsinki, Tel-Aviv, Kolozsvár és Isztambul ad otthont augusztus 31-től szeptember 17-ig. Finnország, Izrael, Románia és Törökország a rendező jogán tagja a 24-es mezőnynek, Spanyolország, Litvánia, Franciaország, Szerbia, Görögország, Olaszország, Csehország, Lettország és Horvátország a 2015-ös Európa-bajnokság 1-9. helyezettjeként szerzett részvételi jogot. Hozzájuk csatlakozott a selejtezőből 11 válogatott, a hét csoportgyőztes – köztük a magyarok – és a négy legjobb második helyezett.
Az Eb kieséses szakaszára szeptember 9-től Isztambulban kerül sor.
Az Eb csoportjai:
A csoport (Helsinki):
Finnország, Lengyelország, Görögország, Franciaország, Izland, Szlovénia
B csoport (Tel-Aviv):
Izrael, Ukrajna, Litvánia, Grúzia, Olaszország, Németország
C csoport (Kolozsvár):
Románia, MAGYARORSZÁG, Horvátország, Csehország, Spanyolország, Montenegró
D csoport (Isztambul):
Törökország, Nagy-Britannia, Oroszország, Szerbia, Lettország, Belgium
A magyarok menetrendje C csoportban:
szeptember 1.: Magyarország-Horvátország 14.00
szeptember 2.: Magyarország-Montenegró 14.00
szeptember 4.: Magyarország-Csehország 14.00
szeptember 5.: Magyarország-Románia 19.30
szeptember 7.: Magyarország-Spanyolország 16.15
A magyar válogatott kerete:
Rosco Allen (Iberostar Tenerife), Eilingsfeld János (Atomerőmű SE), Ferencz Csaba (Egis Körmend), Hanga Ádám (Barcelona), Karahodzsics Kemal (KTE-Duna Aszfalt), Keller Ákos (Alba Fehérvár), Kovács Péter (Szolnoki Olaj KK), Perl Zoltán (Egis Körmend), Ruják András (Atomerőmű SE), Tóth Norbert (Falco-Vulcano Energia KC Szombathely), Vojvoda Dávid (Szolnoki Olaj KK), Wittmann Krisztián (KTE-Duna Aszfalt)
A férfi együttes 1999 után lép pályára ismét Eb-n, akkor Franciaországban mindhárom csoportmérkőzésén kikapott, így a 14. helyen zárt. A válogatott fennállásának legnagyobb diadalát 1955-ben Budapesten aratta, ahol a legendás Zsíros Tibor fémjelezte együttes tíz meccséből kilencet megnyerve aranyérmet szerzett. Két évvel korábban, a Szovjetunióban ezüst-, 1946-ban Svájcban bronzéremig jutottak a magyarok, három alkalommal – 1957-ben, 1959-ben és 1963-ban – pedig a negyedik helyen végeztek.
A nemzeti csapat legutóbb 48 évvel ezelőtt, az olaszországi kontinenstornán nyert Eb-meccset. 1969. október 2-án a csoportkör utolsó fordulójában a magyarok 92-76-ra verték a svédeket Casertában.
A női válogatott idén júniusban a nyolcaddöntőig jutott a csehországi Európa-bajnokságon, s legutóbb ugyancsak 1968/1969-ben fordult elő, hogy mindkét magyar válogatott pályára lépett az Eb-n.
A magyar férfi válogatott szereplése az eddigi Eb-ken:
1935, Svájc – 9. hely
1937 – nem jutott ki
1939, Litvánia – 7.
1946, Svájc – 3.
1947, Csehszlovákia – 7.
1949-1951 – nem jutott ki
1953, Szovjetunió – 2.
1955, Magyarország – 1.
1957, Bulgária – 4.
1959, Törökország – 4.
1961, Jugoszlávia – 6.
1963, Lengyelország – 4.
1965, Szovjetunió – 15.
1967, Finnország – 13.
1969, Olaszország – 8.
1971-1997 – nem jutott ki
1999, Franciaország – 14.
2001-2015 – nem jutott ki
(MTI, fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)
