Kriminalexpo: nem elsősorban fizikai korlátokra kell összpontosítani

image

Minél inkább a fizikai megoldásra koncentrálunk, annál több szurkolót riasztunk el a mérkőzésektől és megjelennek biztonsági kockázatok is – mondta David Bohannan, az Egyesült Királyság Belügyminisztériumának képviselője a futballhuliganizmusról szóló nemzetközi konferencián, csütörtökön Budapesten.

    David Bohannan – a Kriminálexpo 2010. keretében tartott – előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a futballhuliganizmus globális jelenség, ám eltérő az egyes országok jogi, kulturális környezete, ez pedig hatással van arra, hogy melyik országban hogyan lehet fellépni ellene.

    Kitért arra: Magyarországon az 1990-es években jelent meg a probléma, az Egyesült Királyság azonban 1895 óta küzd vele, és a huliganizmus az 1970-es években érte el csúcsát a szigetországban. Amikor pedig eldöntötték, hogy fellépnek ellene, nem keresték az okokat, csak a jelenség elnyomására koncentráltak, ami utólag hibás módszernek bizonyult.

    Minél erősebben a fizikai megoldásra koncentrálunk, annál több lesz a kerítés és így a szurkolók széles rétegeit ijesztjük el a meccsektől és megjelennek bizonyos biztonsági kockázatok is – jegyezte meg. Emlékeztetett rá: 1985-ben például tűz ütött ki a Bradford City lelátóin és 56 ember halt meg, mert a biztonsági kapuk zárva voltak. Hillsborough-ban pedig 96 ember halt meg egy nézőtéri tolongásban, mert kerítéseket helyeztek ki mindenhová. Ez megváltoztatta a szakemberek hozzáállását a kérdéshez.

    A szakember szerint meg kell találni az egyensúlyt az általános értelemben vett biztonság és a szurkolók biztonsága között. Például együtt kell dolgozni a "jó szurkolókkal" és marginalizálni kell azokat, akik nem a foci miatt mennek ki a meccsre, hanem a balhéért. Ezeket a kockázatos személyeket ki kell zárni, el kell tüntetni a stadionokból, ha ugyanis őket kizárják, mások sem lesznek erőszakosak – mondta.

    Kitért arra: az Egyesült Királyságban nagyon jól működik az a rendszer, hogy a bíróság kizárja – akár 3-10 évre is – a stadionokból a rendbontókat. A tapasztalatok szerint ezeknek az embereknek a 96 százaléka a büntetés letelte után már nem veszélyes a többiekre. A tapasztalatok szerint hatékony, hogy a médiát is felhasználják a legveszélyesebb szurkolók megszégyenítésére, például azzal, hogy a helyi újságban megjelentetik a fotójukat.

    A kluboknak véleménye szerint a stadionok infrastruktúrájának fejlesztésében van szerepe, és hatékony az a rendszer is, hogy a stadionnak külön biztonsági felelőse van, és mindenki – a klub, a rendőrség, a helyi segítők – szerepet vállal a meccs lebonyolításában. Bár – jegyezte meg – az esetek 45 százalékában nincs rendőr a mérkőzéseken.

    A konferenciát a Kriminálexpo 2010. keretében, a Magyar Labdarúgás Napja alkalmából rendezte az Országos Rendőr-főkapitányság és a Magyar Labdarúgó Szövetség.