Szent-Györgyi Albert az 1930-as években izolálta a C-vitamint, munkásságát 1937-ben orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el. Az egészséges ember napi C-vitamin szükségletét a helyesen összeállított és jó konyhatechnikával elkészített ételekkel még a tél végi és tavaszi hónapokban is fedezni lehet.
A szükséges aszkorbinsavban gazdag zöldségfélék a zöldpaprika, a paradicsom, a burgonya, a saláta és a káposztafélék, a káposzta, a brokkoli, a kelbimbó, a friss gyümölcsök (elsősorban az áfonya és a ribizli, a vadrózsa termése, a csipkebogyó, a narancs, a citrom és a grapefruit); télen ezek, vagy az ezekből készült szörpök, teák fogyasztását kell szorgalmazni. A zöldségféléket lehetőleg nyersen, salátának elkészítve, vagy pároltan célszerű bevinni szervezetünkbe. A hosszú áztatás, főzés, vagy a főzővíz kiöntése jelentős aszkorbinsav-veszteséget okoz, de kerülni kell a fémedények használatát és az ételek ismételt felmelegítését is.
Az emberi szervezet napi C-vitamin szükséglete 45-80 milligram körül van. Az aszkorbinsav jellemző mennyisége 100 gramm élelmiszerben: gabonafélék, hüvelyesek és örleményeik, kenyerek, péksütemények, száraztészták: 0-1 mg, zöldség, gyümölcs: 5-400 mg, vaj, margarinféleségek, zsír, olaj, szalonna: 0 mg, húsok, húsipari termékek, máj, szív, vese: 0-30 mg, halak: 0 mg, tej: 0-5 mg, tojás: 0 mg.
Egyes vélemények szerint a C-vitamin túladagolása megnövelheti a húgykő, vesekő kialakulásának esélyét, habár a felesleg a vizelettel együtt távozik a szervezetből. A C-vitamin hiánya esetében fellépő betegség a skorbut, melynek jellemzője a kiszáradt bőr, emésztési zavarok, fogínysorvadás következtében meglazult fogak. Hosszabb időn keresztül fennálló C-vitamin hiány esetén rendkívüli mértékben megemelkednek a szív- és érrendszeri kockázatok; az érelmeszesedés és a szívroham kialakulásának közvetlen visszavezethető oka ennek a vitaminnak a hiánya.
