Édesapját 1981 óta ismerem, három és fél esztendeig egymással szemben voltak az asztalaink az MTI-ben. Egykori kollégám, Ch. Gáll András azóta háromgyermekes családapává lépett elő. A két lány utáni harmadik, az egyébként öttusázónak készülő „Andriska” egy-egy ezüst-, illetve bronzérmet szerzett az országos ifjúsági atlétikai bajnokságon. Tegnap, vasárnap pedig a Wizz Air futáson tíz kilométeren korosztályos futamot nyert.
A kép baloldalán ifj. Gáll András
– Melyik érem volt az ezüst, és melyik a bronz az ob-n – kérdeztem a 2003-as születésű fiatalembert, aki atlétikában a VEDAC színeiben versenyez.
– Ezerötszázon lettem harmadik, háromezren pedig második – válaszolt a harmadikos középiskolás. – Ezek a futások jól szolgálják a távlati terveimet. Az öttusában azt, hogy a kombinált számban minél gyorsabban tegyem meg majd a lőállásig esedékes nyolcszáz métereket.
– Ezerötszázon 4:04,2 percet futott, háromezren pedig 8:56,2-nél állt meg a stopper mutatója. Ezekkel az időkkel az atléták között is lehetne keresnivalója…
– Bár még az általános elkezdése előtt úszóként indultam a Budafóka SE-ben, de már tízéves korom óta – ekkor igazoltam a KSI-be – csak és kizárólag az öttusa forog a fejemben. Jelenleg karnyújtásnyira vagyok a bemutatkozástól választott sportágamban, ugyanis az elmúlt héten letettem a lovas minimum vizsgát. Így – ha nem jön semmi közbe – a két- és háromtusa vetélkedéseket követően – októberben ott lehetek az öttusázók junior országos bajnokságának indulói között. Egyébként már harmadik esztendeje a TRIÓN sportkör többtusázója vagyok.
– Az öttusa roppant időigényes sportág…
– Ezt érzem a bőrőmön. Minden reggel 4 óra 50-kor kelünk, 5.20-kor indulunk édesapámmal, mert 6 órakor már a medencében kell lennem. Onnan a Keleti pályaudvar közelében, a Hernád utcában lévő gimnáziumba „repít” apu. Az iskola után a délutáni edzéseket követően este néha úgy esek be a lakásunkba, hogy nincs erőm másnapra tanulni.
– Az egyes számokban mire lehet képes?
– Az úszásom a legstabilabb, ott ötvenes medencében 2:05 perc körül tudok. Vívásban van a legkevesebb gyakorlásom, a jó futásra viszont nagyon számítok. Lövészetben és a lovaglásban még bőven van hova fejlődöm.
– Hallottam, hogy rendszeresen lefutja a félmaratoni távot.
– Így igaz, már a maratonnal is kacérkodok. Londonban szerettem volna először teljesíteni a 42195 métert, de elmaradt a verseny.
– Milyen perspektívákban gondolkodik az öttusával kapcsolatosan?
– Minden vágyam az, hogy ebben a sportágban eredményes lehessek. Ha jól mennének a dolgok, akár 10-15 évet is „rádobnék” a pentatlonra.
(jochapress / Jocha Károly)
