Nyolcvannyolc esztendővel ezelőtt, 1922. február 5-én született Szepesi György újságíró, sportriporter, a FIFA végrehajtó bizottságának egykori tagja, a Magyar Labdarúgó Szövetség volt elnöke, az MLSZ örökös tiszteletbeli elnöke, a világ sportsajtójának kiemelkedő egyénisége, az Aranycsapat "tizenkettedik játékosa".
Szepesi György 1945-ben lett a Magyar Rádió munkatársa. 1975-től 1978-ig bonni tudósítóként dolgozott, 1981-1992 között pedig ő vezette a rádió sport főosztályát. Tudósítóként 14 nyári olimpián, valamint 11 labdarúgó-világbajnokságon volt jelen.
Gyuri bácsi neve egybefonódott az Aranycsapatéval – sőt, az Aranycsapat nevet ő maga találta ki -, amelynek tizenkettedik játékosaként tisztelték őt. Magyarország sokmillió sportrajongója Szepesi György tudósításán keresztül követte többek között a londoni 6:3 eseményeit, és az 1954-es berni világbajnoki döntőn történteket is. Az 1948-as londoni olimpiától a televízió széles körben való használatáig Magyarországon tulajdonképpen Szepesi György hangja volt a sport, legendás, máig emlékezetes stílusban közvetítette egyebek között a vízilabdázóink 1964-es tokiói aranymeccsét, vagy Balczó András 1972-es Müncheni "aranyfutását". Számtalan honi sportsikerről számolt be, s rádiós közvetítéseit később gyakran használták fel a televíziós adásokhoz is: bejátszották a hangját, a kép és a szöveg pedig minden esetben megegyezett.
1949-ben elsőként Szepesi György közvetített asztalitenisz világbajnokságról, egy évvel később pedig ő találta ki és teremtette meg a rádió gyorsan közkedveltté vált futball-körkapcsolását.
A labdarúgáshoz nem csupán kommentátorként állt közel. 1934-től egészen 1961-ig igazolt játékos volt, 1978 és 1986 között pedig elnökként irányította a Magyar Labdarúgó Szövetséget – regnálása alatt szerepelt utoljára a válogatott világeseményen, az 1986-os mexikói világbajnokságon. 1982-ben beválasztották a FIFA végrehajtó bizottságába. A XIII. kerület, azaz Angyalföld 1995-ben díszpolgárává avatta Szepesi Györgyöt, aki 2005-ben Budapest díszpolgára is lett. Számos elismerésben részesítették: kapott Gerevich-díjat, Rózsa Ferenc-díjat, SZOT-díjat, Egon Erwin Kisch-díjat, Orth György-díjat, s Aranytollat is. A Prima Primissima egyik kitüntetettje, átvehette a Kodály Zoltán Közművelődési Díjat és a Magyar Sportújságírók Szövetsége életműdíját, s birtokosa a NOB Olimpiai Érdemrend Ezüst Fokozatának, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjének is.
