Paolo Maldini, a Milan igazgatója exkluzív interjút adott a DAZN mikrofonjainak.
A GATTUSÓVAL VALÓ KAPCSOLATÁRÓL
“Tisztelned kell azokat az embereket, akikkel dolgozol. A nézetek lehetnek különbözőek, de a kapcsolatunk segít a nehézségek leküzdésében. Hideg fejjel kell értékelnem a munkáját. Különböző szerepeink vannak a klubnál és már nem vagyunk csapattársak.”
A VEZETŐSÉGBEN BETÖLTÖTT POZÍCIÓJÁRÓL
“A Milan stratégiai igazgatójának lenni egy olyan munka, amely sok dolgot magában foglal. Leonardo egy teljes körű vezetői pozíciót vett át és arra kért, hogy csatlakozzak hozzá ebben a kalandban. A szerepek meghatározása nem fontos. Az számít, hogy mi vagyunk a sportrészleg vezetői. Ez egy csodálatos kihívás, tele érzelemmel. A sportéletem mindig kapcsolódott a Milanhoz, a színekhez és a városhoz, így ezzel bezárult a kör. Természetesnek tűnt, de nem volt biztos, hogy ez megtörténik.”
A KÖVETKEZŐ CÉLOKRÓL
“A következő cél, hogy a Milan főszereplővé váljon. Ez némi időt vehet igénybe, de az az elképzelés, hogy a csapatnak egy saját, magas színvonalú stadionja legyen, talán közösen az Interrel, talán nem. Röviden: ez az egész egy hosszú távú projekt.”
A TAVALY NYÁRI VISSZATÉRÉSÉRŐL
“Soha nem volt állásinterjúm. Talán nem is mentem volna át” – mondta nevetve. “Az első találkozás alkalmával az amerikai tulajdonos megkérdezte, hogyan látom az aktuális helyzetet. Pont az ellenkezője volt a meglátásom annak, mint amit ő gondolt.”
A STRESSZ ÉS A NYOMÁS KEZELÉSÉRŐL
“Volt egy apró trükköm, amit bevetettem a Juventus elleni BL-döntő előtt 2003-ban. Kilenc év után játszottunk újra döntőt és sok olyan játékos volt a csapatban, akik azelőtt soha nem játszottak Bajnokok Ligája-finálét. Úgy tettem, mintha én lennék a legnyugodtabb ember a világon és mindenki megkérdezte tőlem, hogy lehetek ilyen nyugodt. Azt válaszoltam, hogy ez egy megszokott rituálé a döntők előtt. Az igazság az volt, hogy belül nagyon ideges voltam, de sikerült kezelnem a nyomást. Csodálkoztak, hogyan tudtam aludni a mérkőzés előtti éjszaka. Altatót vettem be anélkül, hogy tudták volna. Ezek az apró füllentések magabiztosságot adtak a csapatnak.”
A FIÁRÓL, DANIEL MALDINIRŐL
“Ő a Maldini-dinasztia első támadója. Ő az egyetlen, aki olyan képességekkel rendelkezik, hogy irányító legyen és előkészítse a gólokat. Mindkét lábát kiválóan tudja használni és nagyon sok szempontból magamat látom benne, különösen a karaktert tekintve. Természetesen ez a genetika is. Az emberek ugyanazt látják Danielben, mint ahogyan az apámat látták bennem.”
A 2005-ÖS BAJNOKOK LIGÁJA DÖNTŐRŐL
“Elveszítettünk egy Bajnokok Ligája döntőt, mert hat perc alatt három gólt kaptunk. Nem azért veszítettünk, mert azt hittük, hogy megcsináltuk. Egy százalék volt a lehetősége. A tapasztalat mindig azt mondta, hogy addig nincs vége, amíg a játékvezető le nem fújja.”
ARRIGO SACCHIRÓL
“Amikor megérkezett a Milanhoz nem tudtunk találkozni, mert Szardínián vakáción voltam. 1987 volt és akkoriban nem voltak mobiltelefonok. Egy szám volt kitűzve a falamra, így felhívtam ezt a számot egy telefonfülkéből. Sacchi volt a vonal másik oldalán, aki a következőket mondta nekem: ‘Választanod kell, hogy focista vagy playboy akarsz lenni.’ Gondoltam: na, ez jól kezdődik.”
A FELESÉGÉRŐL
“Egy Milan-Avellino meccs volt az első, amikor meghívtam őt a San Siróba. Azt gondolta, hogy az egész kanyart kibéreltem a lelátón miatta. A feleségem vezetékneve Fossa és látta a ‘Fossa dei Leoni’ transzparenst. Azt hitte, hogy az ő tiszteletére szól. Azon a mérkőzésen gólt is szereztem, az egyetlent abban a szezonban.”
