Paolo Maldini, a klub technikai igazgatója szerint egyáltalán nem igaz, hogy a zárt kapus meccsek előnyösek a Milan számára és arról is beszélt, hogy játékosként kiérdemelte a tiszteletet, de most igazgatóként kell letennie a névjegyét.
Az 52 éves szakembert tavaly nyáron nevezték ki a Milan technikai igazgatójának és ő a felelős az átigazolások lebonyolításáért. Maldiniék eddig remek munkát végeztek, gondoljunk csak Theo Hernández, Ismael Bennacer, Ante Rebic, Rafael Leao, Simon Kjaer vagy éppen Zlatan Ibrahimovic szerződtetésére.
A VÁLOGATOTT SZÜNETRŐL
“Azt mondhatom, hogy ez a legcsendesebb hetem. Két hét stressz nélkül. Játékosként az ilyen időszakokban lehetőségem volt pihenni és edzeni. Jelenleg a csapatban 4-5 játékos maradt a válogatott szünet alatt, de soha nem fogom azt mondani egy játékosnak sem, hogy ne gondoljon a válogatottra. Egy fiatal játékosnak a céljai között szerepel a nemzeti csapatban játszani.”
MILANELLÓRÓL
“Ez egy különleges hely és mindig is az marad. Szerencsés vagyok, hogy elmehetek a munkahelyemre és az egyik a szabadban, a természetben van. Gyerekként itt voltam az édesapámmal és ez egy olyan apróság, amely nagyszerűvé tette a klubot. Nem sok minden változott, de most modernizáljuk az edzőközpontot. Őszintén szólva a nyugalom és a béke érzete még mindig megmaradt.”
A MILANRÓL
“Minden varázslatos időszaknak megvan a maga titka, amit soha nem fogunk felfedni. Sok munka áll mögötte és van egy elképzelés a játékstílusról és a klubról: egy gazdaságilag fenntartható csapat, amely lehetőség szerint önfenntartó. A koronavírus nem segített. Mindig túlságosan a Milan-mentalitás tudatában cselekszem és arra törekedek, hogy örömet szerezzek a szurkolóknak.”
AZ IGAZGATÓI MUNKÁJÁRÓL
“Sok történelmet és tiszteletet hozok magammal, de most egy másik szerepkörben kell kiérdemelnem a tiszteletet, ez is kapcsolódik a futballhoz és a Milanhoz. Szenvedélyem az igazgatói munka, hiszen ebben a munkakörben is részt veszek a csapat sikereiben és szenvedéseiben. Nehéz a játékosokra alkalmazottként tekinteni. Az integráció nem könnyű, időbe telik és sajnos egy frenetikus társadalomban élünk. Soha nem féltem.”
A BECENEVÉRŐL
“Valaki Kapitánynak hív, néhányan Paolinónak… Mások pedig Igazgatónak hívnak, amihez még mindig nem tudtam hozzászokni.”
A BAJNOKSÁGRÓL
“A Serie A most sokkal nyitottabb a korábbiakhoz képest. Tény, hogy a zártkapus mérkőzések hatással vannak a bajnokságra, de nem értek egyet azokkal, akik szerint emiatt vagyunk a jelenlegi pozíciónkban. Biztos vagyok benne, hogy a szurkolók még több erőt adnának nekünk. Szörnyű dolog, hogy nem lehetnek ott a lelátón. Nélkülük nincs annyi érzelem a futballban. Gondoljanak bele, milyen érzés a San Siróban 80 ezer, vagy a Nou Campban 90 ezer ember előtt játszani. Hiányzik az a hangulat, amit a közönség teremt a stadionokban.”
IBRAHIMOVICRÓL
“Játékosként többször is játszottam ellene, különböző csapatokban játszott. Középhátvédként én fogtam őt. Most még nagyobb játékos lett a szememben. Még Adrianóval sem küszködtem annyit, hogy megállítsam, mint Zlatannal.”
