A sportért felelős államtitkár nagy dolognak nevezte a csatlakozók számának ilyen mértékű bővülését, egyúttal emlékeztetett: a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokság előtt gondoltak arra, a különböző nagy világversenyeket arra is fel lehet használni, hogy az emberekhez közelebb vigyék a rendszeres testmozgás fontosságát. Az akkori kezdeményezésből nőtt ki a Sportoló Nemzet Program.
„Nagyon nehéz határvonalat húzni a versenysport és a közösségi sport közé, nehezen elválasztható, hogy bizonyos támogatás a versenysportra vagy a közösségi sportra megy. Egy biztos, a 21. század elején egyre nehezebb meggyőzni a fiatalokat, hogy sportoljanak, hiszen a virtuális tér magába szívja őket” – fogalmazott az államtitkár.
A program ennek a célnak a megvalósulását segíti, és ezt szolgálja a Sportoló Nemzet Tanév kezdeményezés is, melynek keretében a közoktatási intézményeket összekötik a környékbeli sportegyesületekkel.
Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a hat látványsportággal – labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong, röplabda – van együttműködési megállapodásuk, ennek révén a Sportoló Nemzet Program tagjai ingyen látogathatják ezeknek az eseményeit, és az is nagy mértékben hozzájárul a sport bázisának növeléséhez, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések révén megújult, felépült létesítményeket a tagok kedvezményesen használhatják.
„A visszajelzések alapján a tagság nagyon aktív, a több mint százezer fő hatvan százaléka rendszeresen reagál a felhívásokra” – mondta az államtitkár, kiemelve egyúttal, hogy a közösségi sport és a versenysport egymásra épül. Ennek alátámasztására az Úszó Nemzet Programról beszélt, melynek keretében a nagycsoportos, valamint első és második osztályos gyerekek ingyenes tanulhatnak meg úszni. Mint mondta, a cél az, hogy ne legyen fulladásos haléleset, de az is fontos, hogy a gyerekek alap mozgásformával ismerkednek meg, végül pedig a szélesebb bázisból „évente 900 fiatalt nyerünk meg az úszósportnak”.
„Ha a piramis alja megfelelően széles, esélyünk van arra, hogy minél nagyobb százalékban válasszuk ki azokat, akikből bajnokok lesznek” – hangsúlyozta.
Szóba került a sportolás havi díja is. Schmidt Ádám szerint kivételes állapot, ami e tekintetben Magyarországon van. Példaként említette, hogy egy 45 perces zongoraóra 8 ezer forint, 10-12 ezer forintért pedig akár húsz edzésre is eljárhat egy gyerek, a különböző támogatások nélkül viszont 80-100 ezer forintot kellene havonta fizetni, például vízilabdában vagy jégkorongban.
„Ezt nagyon kevés szülő engedhetné meg magának. Ha pedig nincs utánpótlás, nincs versenysport se” – szögezte le.
Az elmúlt négy év legnagyobb eredményének azt nevezte, hogy „soha nem látott egység van a magyar sportban”.
„Mindenki ugyanazt akarja, ugyanabba az irányba megy. Vannak közös célok, és van nyílt, őszinte kommunikáció, a döntési mechanizmusokba mindenkit bevonunk” – mondta.
