Kedden kezdődik a Kúrian a Cozma-ügy targyalasa. A korabbi jogerős ítélet jelentősen enyhítette az elsőfokú döntésben kiszabott büntetéseket, ez ellen nyújtott be felülvizsgalati kérelmet a Legfőbb Ügyészség a legfelsőbb bírói fórumhoz új eljaras elrendelése érdekében.
Marian Cozmat, az MKB Veszprém és a roman kézilabda-valogatott jatékosat 2009. februar 8-an gyilkoltak meg egy veszprémi lokal előtt, segítségére siető tarsait, a szerb Zarko Sesumot és a horvat Ivan Pesicet életveszélyesen megsebesítették.
A Veszprém Megyei Bírósag 2011 júniusaban első fokon, nem jogerősen életfogytiglant szabott ki az elsőrendű és a masodrendű vadlottra, Raffael Sandorra és Németh Győzőre, a harmadrendű vadlott, Sztojka Ivan húsz év fegyhazbüntetést kapott. A vadlottakat tarstettesként, több emberen elkövetett emberölés kísérletében, valamint bűnsegédként elkövetett, életveszélyt okozó testi sértés kísérletében mondtak ki bűnösnek.
A fellebbezések folytan a Győri Ítélőtablara kerülő ügyben 2012. aprilis 27-én kihirdetett jogerős ítéletében jelentősen enyhítette a harom fővadlott büntetését a masodfokú tanacs: Raffael Sandort és Németh Győzőt tizennyolc-tizennyolc év, Sztojka Ivant pedig nyolc év börtönre ítélte.
Az enyhítéshez a többi között az vezetett, hogy a masodfokú bírósag a történteket az elsőfokú bírósagtól eltérően minősítette. Nem latott okot az életfogytiglani szabadsagvesztéssel büntethető, több emberen elkövetett emberölés kísérletének megallapítasara, ehelyett Raffael Sandort egyrendbeli emberölésben, egyrendbeli, tarstettesként és egyrendbeli, bűnsegédként elkövetett testi sértésben mondta ki bűnösnek, Németh Győzőt pedig egyrendbeli emberölés kísérletében és kétrendbeli testi sértésben marasztalta el. Ezek a minősítések ebben az ügyben legfeljebb 20 éves szabadsagvesztés kiszabasat teszik lehetővé. Sztojka Ivant haromrendbeli testi sértést miatt marasztalta el a tabla.
Nagy Zoltan, az eljaró tanacs elnöke szóbeli indokolasaban kifejtette, hogy nem lehet a vadlottak akarategységére következtetni; Raffael Sandor indulatos allapotaban rögtön megvalósította szúrasi szandékat, Németh Győző azonban nem vett részt a Marian Cozma elleni tamadasban, arra pedig nem mutatnak konkrétumok, hogy Sztojka Ivan a halalos szúraskor tamadta volna a kézilabdazót, tevékenysége „legfeljebb fenyegető jelenlétként értékelhető”.
Büntetőjogaszok szerint, mivel a masodfokú bírósag altal az élet elleni cselekménynél megallapított minősítés esetén kiszabható büntetés felső hatara húsz év, ehhez képest a jogerős ítéletben szereplő tizennyolc-tizennyolc év nem tekinthető enyhének.
Majus 7-én Orban Viktor kormanyfő az Orszaggyűlésben kifejtette: az emberi élet a jelenleginél sokkal nagyobb védelmet érdemel. Egy – a masodfokú ítéletet bíraló – kérdésre pedig azt valaszolta, hogy négyszemközt ugyan egyetértene a véleménnyel, de ha Magyarorszag miniszterelnöke barmely egyedi bírósagi döntést kritika ala von, akkor nem jar el helyesen, mert az a képzet alakul ki, mintha az igazsagszolgaltatasra nyomast akarna gyakorolni a kabinet.
Néhany nappal később Navracsics Tibor közigazgatasi és igazsagügyi miniszter nyilatkozataiban és a Kúria elnökének írt levelében is foglalkozott az üggyel. Kérte az ítélkezési gyakorlat felülvizsgalatat a legfelsőbb bírói fórum elnökétől, a „nagy visszhangot kivaltó, esetenként túlzottan enyhe, következetlen vagy ellentmondasos ítéletek – köztük a Cozma-ügy – miatti” tarsadalmi felhaborodasra hivatkozva pedig felvetette, hogy megfelelő-e a bírósagi ítéletek szigora és következetessége.
Darak Péter, a Kúria elnöke akkor valaszaban jelezte, hogy nem lat lehetőséget az igazsagügy-miniszteri kérés teljesítésére, ugyanis az igazsagszolgaltatas egyik legalapvetőbb értéke, a partatlansag szempontjaból kulcsfontossagú, hogy döntéseit sem a közhangulat, sem mas, az eljaras keretein kívüli körülmény ne befolyasolhassa. A Kúrianak az ítélkezési gyakorlat vizsgalatara és orientalasara vonatkozó feladat- és hataskörei nem jelentik azt, hogy konkrét ügyekben az alsóbb fokú ítélkezést befolyasolhatna. Ha egy alsóbb fokú ítélet mégis hibas lenne, annak orvoslasara kizarólag az eljarasi törvényekben szabalyozott módon, perorvoslatok – példaul felülvizsgalati kérelem – keretében kerülhet sor.
A Legfőbb Ügyészség július elején indokolasi kötelezettség elmulasztasa és a tényallas ellentmondasai miatt nyújtott be felülvizsgalati indítvanyt a Kúriahoz a Cozma-gyilkossag ügyében, kérve a masodfokú hatarozat hatalyon kívül helyezését és az eljaras megismétlését.
A legfelsőbb bírói fórum Cozma-ügyben eljaró tanacsanak elnöke Kónya Istvan, a Kúria elnökhelyettese és büntetőkollégiumanak vezetője.
A Cozma-ügy kapcsan garazdasag miatt is eljaras indult kéttucatnyi vadlott – köztük a gyilkossagi ügy fővadlottjai – ellen. Ebben a perben első fokon többéves szabadsagvesztéseket szabott ki majus 25-én a Veszprémi Varosi Bírósag, am fellebbezések folytan masodfokon folytatódik ez az ügy.
A nyaron elkezdődött a Fővarosi Törvényszéken a kartérítési per is, amelyben a meggyilkolt sportoló hozzatartozói mintegy negyedmilliard forintot követelnek az elkövetőktől.
