F1
2015. október 13. kedd, 14:45
Az Orosz Nagydíj első edzésnapja kitűnő példa volt arra, hogy ha beüt a krach a pályán, a helyszíni és tévé előtti nézők is halálra fogják unni magukat – kérdés, mivel lehetne felrázni az F1-et péntekenként?
„Néha az a véleményem, hogy túl sok a szabadedzés a Formula-1-ben. Kétszer kilencven perc pénteken, plusz egy óra szombaton, ez sok a gyakorlásra. Én érdekesebbnek találnám, ha jóval kevesebb lenne, ahogy a GP2-ben” – nincs két hete, hogy Nico Hülkenberg ezekkel a szavakkal adta a közvélemény tudtára, mennyire sokallja a gyakorlásokat versenyhétvégenként, majd jött Szocsi, ahol minden szabadedzést megnyirbált valamilyen külső tényező.
A legtöbb csapat annak ellenére is teljes körű munkát tudott végezni, hogy pénteken egy beavatkozó gépből ömlött olaj miatt eleve 60 percesre szűkült az első szabadedzés, a legtöbb pilóta ráadásul csak az utolsó fél órában merészkedett ki a pályára, a délutáni gyakorlást pedig elmosta az eső, és csak nyolc versenyző neve mellett állt mért idő a másfél óra végén. Szombat délelőtt aztán Carlos Sainz balesete miatt újfent csak 40 percet kaptak a csapatok arra, hogy felkészüljenek az időmérőre, ez pedig sikerült is nekik, majd az 53 körös futamon Sergio Perez mutatta meg, hogy nem volt szükség hosszú etapos gyakorlásokra, hiszen az utolsó 40 kört egy szett (lágy) abroncson tette meg.
A pénteki események kitűnő indikátora volt a közvetítés egy mókás jelenete, amikor a rendező akkor vágta be a cockpitben csücsülő Felipe Massát, amikor a brazil versenyző csendben pihentette a szemét – az ominózus pillanatot később maga az érintett is megosztotta Twitter-csatornáján. Az utóbbi két hétvége szegényes pénteki kínálata (Suzukában is az esős körülmények akadályozták a zökkenőmentes munkát) többekben, így az Autosport szakírójában, Ben Andersonban is felvetette a kérdést: szükség van-e egyáltalán edzésekre a hétvégék első napján? Karun Chandhok korábbi F1-es pilóta szerint szerint egyszerűen két napra kellene szűkíteni a programot, de abban majdnem mindenki egyetért, hogy már az első perctől kezdve show-ra van szükség, nem pedig a bokszból néha (vagy ahogyan Szocsiban történt: néha sem) kilátogató autókra.
„A csapatok azért vesznek részt az edzésen, hogy felkészüljenek a versenyre – ha többször szeretnénk látni őket, akkor valamilyen jutalmat kellene adni nekik érte” – nyilatkozta Paul Hembery, a Pirelli motorsport-igazgatója. „Valamiféle ösztönzésre lenne szükség – például ott van a GP2, ahol van egy fél órás időmérő pénteken, majd egy-egy verseny szombaton és vasárnap, és semmi más.”
A magyar tévénézők idén kaptak először lehetőséget arra, hogy nyártól minden versenyhétvége minden egyes eseményét figyelemmel követhessék a képernyőkön, kezdve a péntek reggeli edzésekkel a vasárnapi versenyig. A száguldó cirkuszra fordított idő kibővítése mindenképpen okos húzás volt, de ha érdemi események nem történnek a pályán, akkor (csak a pénteket számolva) értékes három óra vész kárba – a műsorszolgáltató és a néző részéről egyaránt. A helyzet másik oldala, hogy egy olyan sportág sincs a világon, ahol teljes hosszában, pláne élőben lehetne az edzéseket figyelemmel követni – persze a híradókban gyakran látni snitteket például futballisták felkészüléséről, de mivel merő formalitás az egész, még a Manchester United hivatalos televízió-csatornája is inkább régi mérkőzéseket sugároz ahelyett, hogy Wayne Rooney-ék hogyan készülnek fel a következő megmérettetésre…
Ha már szóba került a futball: a pilóták részéről tavaly Valtteri Bottas, idén pedig Romain Grosjean tapasztalta meg, hogy milyen a kispadon ülni, hiszen péntekenként nekik kellett átadniuk üléseiket csapatuk tesztpilótáinak, Felipe Nasrnek, illetve Jolyon Palmernek. De ahogyan a francia pilóta rámutatott, a 90 perc kihagyása nem befolyásolta semmiben sem versenyhétvégéit idén – annak ellenére, hogy idén többször is kifakadt a Lotus pilótapolitikája ellen. „Normális esetben nem veszítünk sokat egy edzés kihagyásával” – így Grosjean, aki hozzátette, Szocsiban bele sem ült az autóba pénteken.
Azok számára viszont, akiknek minden egyes, autóban megtett kör számít, igenis fontos, hogy részt tudnak-e venni egy edzésen, vagy sem. Olajos pálya ide, szakadó eső oda, Fernando Alonso autózta a legtöbbet Szocsiban pénteken (összesen 28 kört), amire égető szüksége is volt a McLarennek ebben a műszaki hibákkal tarkított szezonban. A spanyol csapattársa pozitív elemként említette még azt pénteken, hogy a csonka edzések után izgalmas harmadik gyakorlás várható. „Elfoglalt délelőtt vár ránk, és a nézők is jól fognak szórakozni” – mondta Jenson Button. „Kis és nagy benzinmennyiséggel is ki fogunk gurulni, a gumikkal is el fogunk szórakozni, ráadásul ezen a pályán még élmény is vezetni. Alig várom már a harmadik edzést.”
Mindannyian azt szeretnénk, hogy végre felpezsdüljön „pénteki álmából” a Forma-1, akár olyan szabályváltozásokkal, melyek beleszólhatnak a világbajnokság menetébe is. A vaskalaposság azonban még mindig nagy úr, így nagyobb az esély (persze ezt a „nagyobb”-kifejezést is illik helyén kezelni) egy bajnokságon kívüli versenyforma létrehozására, mint amilyet például a BMW csinált 1979-től 1981-ig a Procar-sorozattal. A legjobb versenyzők azonos autókban feszülhetnének egymásnak – jól hangzik, igaz? Csak egy független gyártóra lenne szükség, amely nem zavar bele a pilóták zűrös szponzori szerződéseibe, ráadásul hatalmas reklámot is kapna ezzel világszerte – és sokkal nagyobb látványosságot generálna annál, mint amikor az orosz miniszterelnök-helyettes megautóztatta Bernie Ecclestone-t a safety carban…
