Emberi embriók génszerkesztéséhez kaptak engedélyt brit kutatók. A Francis Crick Intézetben induló munka az emberi élet legelső napjait kutatja – számolt be róla a BBC hírportálja.
A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, amelyek megmagyarázhatják, mi történik a vetéléskor. A “szerkesztett” embriókat nem ültethetik emberbe, ez illegális.
A génszerkesztés a DNS, az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációja. Elsőként a világon tavaly kínai tudósok jelentették be, hogy szerkesztéssel, vagyis a hibás génszakasz kivágásával és a hibátlan szakasz beillesztésével javították ki emberi embriók egy vérképzési rendellenességet okozó génhibáját.
A kutatási terület sok vitát vált ki, egyesek szerint az embrió génjeinek szerkesztése túl messzire megy, megnyitja a kaput a születendő utódok genetikai tervezése előtt.
Kathy Niakan így magyarázta, miért kért engedélyt emberi embriók génszerkesztésére: Tanulmányozni akarjuk azokat a géneket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az embrióból egészséges baba fejlődjön. Ez azért fontos, mert a vetélés és a meddőség rendkívül gyakori probléma, az okokat pedig nem ismerjük eléggé”. Száz megtermékenyített petesejtnek kevesebb mint a fele éri el a hólyagcsíra, vagyis a blasztocita stádiumát, negyedét ültetik a méhbe, és csak 13 éli túl a harmadik hónapot.
Az emberi reprodukciós eljárásokat szabályozó brit hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority, HFEA) engedélyt adott a munkára, a kísérletek a közeli hónapokban indulnak. Niakan, aki évtizedeket töltött az ember fejlődésének kutatásával, most az első hét napot igyekszik megérteni.
Ez idő alatt a megtermékenyített petesejt osztódásnak indul, kialakul belőle egy 200-300 sejtből álló blasztocita. Már ebben a korai stádiumban is speciális feladatokra szerveződnek a sejtek: egyesekből méhlepény, másokból magzatburok, a többiekből a csecsemő alakul ki.
Ebben az időszakban a DNS egyes részei igen aktívak, valószínű, hogy ezek irányítják a fejlődés e korai szakaszát, az azonban nem világos, hogy pontosan mi folyik, és mi romolhat el annyira, hogy vetélés történjen.
