Vasárnap hivatalosan is elbúcsúzunk a jó időtől, beköszönt a téli időszámításra. Az óraátállításnak köszönhetően ugyan 60 perccel többet alhatunk, de a rövidebb nappalok és az egyre hűvösebb esték a hangulatunkra és a szervezetünkre is hatással lehetnek. A szürke időben hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, az átállítás pedig felborítja napi ritmusunkat. Akad ugyanakkor néhány praktika, amellyel felkészülhetünk erre az időszakra, és könnyebben alkalmazkodhatunk a változásokhoz.
„A téli és nyári időszámítás közül a téli kevesebb bajjal jár ugyan, ám szervezetünk reagál az átállításra – mindenkinél eltérő módon. A szervezet napi működését, más néven a cirkadián ritmust – azaz a testhőmérséklet, a cukoranyagcsere, a légzés, a keringés, az alvás és ébrenlét rendjét – az agy, pontosabban a hipotalamusz szabályozza. Ha ez a ritmus éjszakázás, alváshiány, rendszertelenül, több műszakban végzett munka, vagy egyéb okok miatt felborul, az a megszokottól eltérő hormontermelődést eredményezhet, amely hatással van számos élettani folyamatra. Kisebb mértékben ugyan, de az óraátállítás miatti egy órányi eltérés is hasonlóképpen felborítja a cirkadián ritmusunkat. Bár ez tartós egészségkárosodást nem okoz, de az első néhány napban azért okozhat bajt, amíg a szervezetünk nem alkalmazkodik a változáshoz” – mondta dr. Petőházi Melinda, a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosa.
A téli időszámításra való átállás alatt gyakran a megszokott ritmusban, azaz egy órával korábban felébredünk, este pedig fáradtabbnak érezzük magunkat. Akik nehezebben alkalmazkodnak, azoknál fáradtság, alvászavar, ingerültség, étvágytalanság is jelentkezhet, az egy óra eltérés miatti zavar pedig akár napokig is elhúzódhat. A nappalok rövidebbek, az éjszakák hosszabbak lesznek, sokkal kevesebb napfény ér minket, így szervezetünk is kevesebb D-vitaminhoz jut. Egészségünk megőrzése érdekében a téli időszakban ajánlott a rendszeres, nagy dózisú D-vitamin pótlás, emellett használjuk ki a napsütéses órákat, és tartózkodjunk minél többet a szabad levegőn. A napsütés hangulatunkra is pozitív hatással van, ami ellensúlyozhatja a hosszú sötétség miatt sokaknál jelentkező depressziós tüneteket.
A nyári időszámításra való átállás sokkal látványosabb hatással jár. Tavasszal ugyanis egy órával előbb kell kelnünk, mint előző nap. Ez az egy óra alváshiány is elég ahhoz, hogy kábának érezzük magunkat, emiatt pedig nehezebben tudunk koncentrálni a feladatainkra. Szervezetünk mindeközben még a korábbi ritmus szerint működik, így este nem tudunk elaludni a megszokott időben. A változásra minden ember másként reagál: van, aki alig érzi meg, míg mások különösen érzékenyek – főleg a kisgyerekek, az idősek és a krónikus betegek, illetve azok, akik korábban is rossz alvók voltak. A tünetek között itt is az alvászavar, fáradtság, lehangoltság, ok nélküli ingerültség, a koncentráló- és teljesítőképesség csökkenése és az étvágytalanság a leggyakoribb, de akár szívbántalmak – szívroham, vagy szívinfarktus – és emésztési problémák is jelentkezhetnek.
Az óraátállítás miatt fellépő kellemetlen tünetek kezelésére a gyógyszerek mellett számos természetes módszer áll rendelkezésünkre. Pozitívan hathat például egy meleg fürdő vagy lábfürdő, egy csésze citromfűtea, esetleg egy szakember által összeállított nyugtató teakeverék is. Ha fáradtak vagyunk, tartsunk többször pihenőt, különösen vezetés közben. Nagyon jó feszültség-levezetés lehet az esti séta is, amely segít alvás előtt kiszellőztetni a fejünket. Legyünk türelmesek, az átállás ugyanis két hétig is éreztetheti hatását, ám a fenti módszerekkel gördülékenyebbé tehetjük ezt az időszakot.
Az alábbi linken és blogon további hasznos információkat tudhatunk meg az óraátállítás szervezetünkre gyakorolt hatásairól
