A cikk a Rally Café Autósport Magazin 2014. decemberi számában jelent meg
Több mint harminc éve fotóz Kollár Attila magyar autóversenyeken. Mindegyik szakágat ismeri és kevés olyan ember van az országban, aki több ob-futamon jár egy év alatt, mint ő. A fényképei többek között a Rally Caféban is láthatók.
Hány éves korodban voltál először raliversenyen?
Nem én voltam versenyen, a rali volt nálunk. Alcsútdobozon jártam általános iskolába és óra alatt láttuk, hogy az utcán mennek a versenyautók. München-Bécs-Budapest Rali lehetett. Mi meg kilógtunk az iskolából és elbújtunk a buszmegállóban, ott néztük az autókat. Nagy balhé lett belőle. Aztán egyszer a Rigámmal elmentem motorozni Csákvárra és ott futottam bele egy szervizbe. De a legelső igazi versenyem egy Casco Rali volt. A Nagymamám egyik kolléganője Pesten lakott, elment őt meglátogatni és elvitt magával. Kiderült, hogy a kolléganőjének a fia az AFIT-ban dolgozik szerelőként és mellette versenyez is. Megláttam a becsövezett Skoda versenyautóját, teljesen kész voltam tőle. Ő vitt el a Pilisvörösvár-Csobánka szakaszra. ejszaka, rengeteg ember és az a hangulat, azt nem lehet elfelejteni.
Hogyan lett belőled autósport fotós?
Először mindenki versenyző akar lenni, de nekem arra nem volt anyagi lehetőségem. Tizenegynéhány éves voltam, amikor az egyik kiránduláson valaki a kezembe nyomott egy fényképezőgépet, hogy gyere Kollár, fényképezz le minket. Egyszer csak hozta a képeket, minden középen volt, éles volt, akkor nagyon megtetszett a fotózás, az iskolába is jártam fotós szakkörbe. Az első fényképezőgépem úgy lett, hogy volt egy haverom, aki NDK-ból hozott magának egy Beirette gépet. Néha szüksége volt pénzre és tőlem kért kölcsön. en mondtam neki, hogy csak úgy nem adok, adjon valamit letétbe. Elhozta a gépét, aztán megint kölcsön kért, végül szép lassan megvettem tőle. Ez a gép a mai napig megvan. 84-ben házasodtam össze a feleségemmel és abban az évben voltunk először együtt raliversenyen, az megint egy Casco Rali volt. A pusztamaróti elágban próbáltam fényképezni, ahol többen összecsukták az autót, többek között Varga Cigány Zoltán barátunk is. Ez volt az első verseny, ahol fényképeztem. Ráadásul éjszaka.
Melyik sportolót tiszteled a legjobban?
Vannak egy páran. A tiszteletet, szeretetet ki kell érdemelni és elég összetett dolog. Sok magyar sportolót is tisztelek, de hadd ne mondjak neveket, mert nem akarok senkit kihagyni. A külföldiek közül Thierry Neuville a kedvencem, most neki szurkolok a vb-n, meg a Latvalának. Mind a ketten nagyon jó versenyzők és nagyon szerény srácok, emberileg is bírom őket. Nasszer Al-Attiyahhal többször is találkoztam, ő is szimpatikus, mosolygós ember és több szakágban is versenyez. Az autóversenyen kívül a kézilabdát szeretem.
Milyen könyvet olvastál utoljára?
Elég régen volt. Mostanában nagyon elfoglalt vagyok, pedig régen szerettem olvasni. Legutóbb az Amire nincs magyarázat volt a kezemben, ami paranormális jelenségekkel foglalkozik. Az UFÓ-k, a világűr, a csillagászat nagyon érdekel. es ha van egy kis időm, akkor a National Geographic könyveket szoktam olvasgatni. Regény már régen volt a kezemben sajnos. Ha bolhapiacon vagy bevásárlóközpontban vagyunk, mindig megnézem a könyveket. A verseket is szeretem. Fiatal koromban nem nagyon érdekeltek, de most egyre jobban, József Attila, Petőfi, mikor mibe botlok bele.
Melyik a kedvenc filmed?
Most megfogtál. Először a Gladiátorra és az Utolsó szamurájra azt mondtam, hogy nem érdekel, mert túl brutális. Aztán egyszer fáradt voltam, filmet akartam nézni és megnéztem mind a kettőt. Mélyen megérintett, én is meglepődtem rajta. Szeretem még a romantikus és az animációs filmeket. Olyan képi világot tudnak megteremteni, hogy szívesen megnézem őket. Ja és a Bakancslista! Na, az az elsőszámú kedvencem!
Van hobbid, gyűjtesz valamit?
Hobbim a fotózás meg az autósport és a természet. Régi fényképeket, negatívokat, autós újságokat, ralis könyveket gyűjtök. Régen még nem volt internet, akkor, ha külföldön jártunk, mindig vettem ralis újságot, Tutto Rallyt, Rally Sprintet, spanyol újságokat. Az a baj, hogy már nem tudom hová pakolni őket.
Milyen gyakran használod az internetet?
Állandóan. Ez a munkám, az életem része. Áldom azt az embert, aki kitalálta az internetet és a digitális fotózást. Régen, ha képet kellett adni az újságnak, akkor be kellett ülni a kocsiba, vagy buszra szállni, bemenni a városba, fotókat leadni, hazajönni. Rengeteg idő elment rá. Most meg csak fogom és elküldöm. A Twitterről hallottam, de nem használom. A Facebookra rábeszéltek, mondván anélkül már nem lehet élni. Van előnye és hátránya is. Ha felmész rá, akkor azzal sok idő elmegy. Viszont a születésnapomon délután bekapcsoltam a gépet és kiírta, hogy kétszáz üzenetet tölt le. Te jó ég, mi ez? Hát a Facebookon (is) jöttek a születésnapi jókívánságok. en meg gondoltam, hogy ha megtisztelnek engem, akkor én is megtisztelem őket, hogy mindegyikre egyenként válaszolok. Hallod, estig jött még kb. 250, úgyhogy éjszaka végeztem vele. Annyit még soha sem ültem a Facebook előtt.
Mit teszel a környezeted védelme érdekében?
Ó hát azt szeretem. Imádom a természetet ezért az alap, hogy nem szemetelek. A kocsimban mindig van egy-két zsák, abba szórom a szemetet. Egyszer megszívattam magam, megittam a kakaót és a dobozt összelapítva visszaraktam a fotós mellényembe. A kocsiban meg rápakoltam, amivel az utolsó csepp kakaót is kipréseltem belőle. Nem is lehetett többet kimosni belőle.
Milyen zenét hallgatsz?
Mindenevő vagyok. Általában rádiót hallgatok. Komoly, rock, jazz, disco, mulatós, bármi jöhet. Karácsonykor meg karácsonyi zenét hallgatok, de ez már elkezdődik nálam december elején. Néha kiakasztom vele a családot. A fiam zenél, rock zenekarban gitározott, most meg egy új projekten dolgozik. Ez most nagyon tetszik. A rock zenét mindenki szereti, nem? en is azon nőttem fel: Omega, Illés, Metró…
Milyen egy versenyzés nélküli, ideális hétvégéd?
Gondolkodnom kell, hogy van-e olyan. Megpróbálok jó sokáig aludni. Akkor is felébredek hat óra körül, de ha letisztázom magamban, hogy nem kell menni sehová, akkor még vissza tudok aludni nyolcig, kilencig. Egy ünnepi bundáskenyér reggelivel nyitjuk a napot, aztán elmegyünk bolhapiacra. Jó messze állunk meg, hogy sokat lehessen sétálni, későn ebédelünk, aztán pihi, egy kis munka. es persze család, rokon és barátlátogatás.
Kit hívnál meg egy italra?
Nasser Al Attiyahot, de nem tudnék vele beszélgetni, mert nem tudok angolul. erdekes ember, ralizik, terepralizik, lő, lovagol. Ezek mind érdekelnek. Lovon még nem ültem, de rajta van a bakancslistámon.
Mit tartasz életed legnagyobb eredményének?
Hűha! Eredmény, amit én értem el? Talán az év fotósa díjak. Három biztosan van, mert itt vannak előttem, de lehet, hogy négy van belőle. Persze, hogy jól esik az elismerés. Neked nem esik jól, ha dicsérnek? Manapság nem nagyon szokás megdicsérni a másikat, pedig mindenkinek jól esik az elismerés.
Mit csinálsz, amikor nem autóversenyen fényképezel?
Most már a fotózás a főállásom. Ha nem versenyautókat, akkor tesztautókat, céges rendezvényeket fényképezek. Hidegburkoló a tanult szakmám, de voltam hivatásos sofőr és bolti eladó is.
Mit szeretsz a raliban a legjobban?
Azt, ami miatt odakerültünk: a hangulat, a száguldás, az autók. Aki nem volt még raliversenyen, azt nem tudja, miről beszélek. Aki már volt és nem fogta meg, az nem is fogja megérteni. es kell még egy jó társaság is. Van egy varázsa a ralinak, de a többi szakágnak is.
Mit szeretsz a raliban a legkevésbé?
Ezt, ami most van. Két héttel a verseny előtt lemondják, aztán kitalálják, hogy három hét múlva lesz egy másik. A karácsonyt sem tologatjuk a gyerekeknek, hogy majd két hét múlva lesz, ja nem három hét múlva, vagy teljesen elmarad.
Mi alapján választottad a jelenlegi utcai autódat?
Megbízhatóság alapján. Toyota Corollám van, ez már a harmadik. Amikor megvettem az volt a fő szempont, hogy megbízható legyen. Mondták, hogy drága hozzá az alkatrész. Utána jártam, tényleg az, de azt mondták, hogy ehhez nem kell alkatrész. Nem is kellett, úgyhogy nem bántam meg, hogy ezt a típust választottam. Lassan érik a csere, mert már tíz éves és 250 ezer kilométer van benne.
Milyen versenyautót próbálnál ki a legszívesebben?
Egyértelműen valami négykerekest. Tajmel Tibi 280 lóerős BMW-jét és Csendes Zsolti Opel Asconáját már vezethettem. Aki látta, azt mondta fergeteges volt, többet forogtam, mint amennyit egyenesen mentem. Szégyenben maradtam vagy nem, nem érdekelt. en vezettem és nagyon jó volt.
Ha egy dolgot változtathatnál magadon, mi lenne az?
Változtatnék én többet is. Túl nagy az igazság érzetem. Kis ember vagyok, a kis emberek pedig eléggé agresszívak. Elég hamar felfortyanok. Főleg, ha ok nélkül bántanak. A feleségem is mindig mondja, próbálj meg nyugodt maradni. Próbálok én, de nem mindig megy.
Be mernél ülni magad mellé?
Szerintem be. Szeretek vezetni, de nem szeretek se rohanni, se állni. Ha araszolunk a dugóban és nem állunk, az nekem már jó. Autópályán sem szeretek gyorsan vezetni, mert akkor túl hamar odaérek. Inkább élvezni szeretem a vezetést, ami meg is nyugtat.
