A januárban, Egyiptomban esedékes férfi kézilabda világbajnokságra készülő válogatott keretbe Gulyás István szövetségi kapitány sem Faluvégi Rudolfot, Sem Bartók Donátot nem hívta be. Az MTI mindkét játékossal korábban hosszú interjút közölt.
Faluvégi Rudolf
A hosszas beszélgetéseket olvasgatva számos régi, és újabb gondolat is felvetődött bennem. A markánsabb hozzáfűznivalók kétségkívül Faluvégi személyével kapcsolatban kerülhetnek felszínre. Ezt a ma még mindig csak 26 éves játékost menedzsere, Bartók Csaba „beduruzsolta” a 2016-os Európa-bajnokságra készülő szűk keretbe az akkor nálunk vendégtanárként működött, az országban néhány napos edzőtábortok idején feltűnt Talant Dusebajev kapitánynál, akinek nem sok fogalma volt a hazai kézilabdás erőviszonyokról.
Akkor is leírtam, ma is fenntartom véleményemet, amely szerint a játékosügynök, Bartók üzleti érdekei kívánták ezt az idő előtti „felfuttatást”. A dolgok megtörténte – Sótonyi László másodedző valamilyen szintű támogatásával vagy beletörődésével eshetett meg, hogy az akkor a legjobb formában játszott Lékai Máté helyét foglalta el Faluvégi – egyértelműen igazolta a szándékot: néhány, válogatottbeli szerepeltetést követően Faluvégit feltehetően több pénzért tudta kiközvetíteni a német piacra.
Bár az Eb-n Faluvégi igen szerényen szerepelt, valószínűleg Bartók és a játékos sem járt rosszul anyagilag. Hogy a magyar kézilabdázás érdeke Lékai szerepeltetése lett volna? Ugyan kérem, hol jön ez a szempont a magánszektor (Bartók és Faluvégi) érdekeihez?
Rudolf lehet, hogy fejlődött azóta, de azért mindmáig nem az igazi. (Lékaihoz pedig azóta sem mérhető!) Számos klubot váltott, egyelőre hosszabb távon sehol nem tudott igazán maradandót alkotni, gyökeret verni. Bár Gulyás István döntése is a fentebbi fejtegetéseimet látszik igazolni, ettől függetlenül kívánok neki fejlődést és sikeresebb éveket.
A másik mellőzött fiatal, a 24 éves Bartók Donát – szerény meglátásom szerint – többre lehetne képes Faluvéginél, igaz, látványosabb szereplést biztosító poszton, átlövőként szerepel. Ráadásul balkezes is, de ezek szerint valami mégis hiányzik a játékából, ha a szakvezetés nem számol vele. Ami a mondandója terjedelmét illeti, szövegben ő sem szenved hiányt.
Ezek után nincs mit tenni, várakozni kell: mire jut a szakmai érzékenységében bizonyára megsértett két kézilabdázó. Megint más kérdés, milyen sikerrel szerepel majd a nemzeti együttes Egyiptomban? Az azért megkockáztatható, hogy Bartók és Faluvégi távolmaradása nem fogja érdemben befolyásolni a világbajnoki szereplés eredményességét.
(jochapress / Jocha Károly)
