Több mint egynapos utazást követően még a sajtó rohamait is állnia kellett az újzélandi Vb-n kitűnően szerepelt két magyar evezősnek, a könnyűsúlyú egypárevezősök között harmadik Galambos Péternek (képünkön) és az adaptív kategóriában negyedik Lengyel Mónikának.
A szövetség elnöke, Mitnyan György rövid köszöntőjét követően a főszereplők vették át a szót. A győri Lengyel Mónika – aki két éve kezdett el evezni – így vélekedett az eddig megtett útról.
– Ez már a második világbajnokságom volt, s úgy érzem, edzőm – Székely István – irányításával mindent megtettem a jó eredmény érdekében. Mérhetően fejlődtem, s remélem, ez a tendencia folytatódik a jövőben is. Célom az olimpiai kvalifikáció kiharcolása.
Az adaptív evezésben tapasztalható hatalmas ütemű fejlődés ismeretében ez igen komoly feladatot jelent a 26 éves győri hölgynek. A bronzérmet szerzett Galambos Péternek sem lehet más a célja. Előbb azonban ő is a kinti benyomásokról szólt.
– A 2009-es, betegségek miatt kiesett évet követően teljes volt a bizonytalanság, mire is leszek képes – mondta a váciak büszkesége, Rapcsák Károly mesteredző tanítványa. – A két, VK-győzelem után már a világbajnoki sikerről is ábrándoztam, s a harmadik hely rövid időre csalódást is okozott. Az után rájöttem, hogy nem vesztettem, hanem nyertem egy bronzérmet. Ez a harmadik hely egyben azt is jelenti, hogy továbbra is éhes maradtam a sikerekre.
Galambos azt is elmondta, komoly gondot jelent neki, hogy az ő versenyszáma nem szerepel az olimpiai programban. Ezért a téli felkészülést követően a tavaszi vízre szállások idején tudja majd eldönteni: kivel érdemes megpróbálnia a könnyűsúlyú kétpárevezősök mezőnyében az olimpiai kvalifikációért harcba szállnia.
