Svédországban és Amerikában is kimutatták, hogy az óraátállítás utáni hétfőn és kedden, az első munkanapokon körülbelül tíz százalékkal emelkedik a szívrohamok száma – mondta Kiss Róbert a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
Minden, ami az alvásidőnkbe gázol, az növeli a szív- és érrendszeri kockázatot – hangsúlyozta.
Kiss Róbert ugyanakkor hozzátette: hétfőnként történik óraátállítás nélkül is a legtöbb stroke és szélütés. Amikor elkezdünk dolgozni, meglátjuk a főnököt, ez érdekes módon egy olyan stressz, amitől néhányan infarktust kapnak, többen, mint máskor – fogalmazott.
Kitért arra, hogy az egészséges szívű embereknél, különösen a nőknél a nagy stressz is képes olyan koszorúérgörcsöt okozni, amely akár infarktushoz is vezethet. Példaként említette, hogy földrengés idején egy óra alatt annyi infarktusos ember kerül kórházba, mint máskor 10-14 nap alatt.
A szakember kifejtette: az infarktus jellemzően heves mellkasi fájdalmat jelent, amely a mellkas közepén vagy a bal karba kisugározva jelentkezik. Ilyenkor az ember rosszul érzi magát, verejtékezik, hányingere lehet vagy eleshet. Nem feltétlenül jelentkezik azonnali szívmegállás, de azzal is folytatódhat. Ilyenkor meg kell nézni a nyaki ütőeret, azt, hogy lüktet-e, az érintett vesz-e levegőt, ha egyik sincs, akkor meg kell kezdeni az újraélesztést és azonnal mentőt kell hívni. Így nagyon sok embert, Magyarországon akár naponta hetven embert meg lehetne menteni – mondta a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
