Sürgősen rendezni kell a magyar sportegészségügyi ellátás helyzetét, mert ha rövid időn belül nem történik érdemi lépés, hamarosan nem lesz miről beszélni – röviden így összegezhetők az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottságának keddi ülésén elhangzottak.
Bánki Erik, a bizottság fideszes elnöke úgy fogalmazott, szerinte az Egészségügyi Minisztériumnak nincsenek konkrét elképzelései az Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI), ismertebb nevén Sportkórház jövőjéről, és évek óta csak halogatja a megoldást.
Az ellenzéki képviselő kezdeményezte, hogy a bizottság mielőbb hallgassa meg Székely Tamás egészségügyi minisztert arról, hogy a tárcának pontosan milyen tervei vannak az intézet és tágabb értelemben a hazai sportegészségügyi ellátás jövőjével kapcsolatban. Bánki szerint tisztázni kell, hogy a minisztérium melyik helyszínen, milyen szervezeti keretek között és milyen finanszírozás mellett képzeli el a Sportkórház működtetését.
Az ülésen kiderült: a Sportkórház költségvetési (tb) támogatását a kormány 2003 óta 30 százalékkal csökkentette. Idén 1,3 milliárd forintból kell az intézetnek gazdálkodnia, dr. Berkes István főigazgató-főorvos szerint ez az összeg egy kisvárosi kórház költségvetésének a felét sem éri el. Ebből fedezik a járó- és fekvőbeteg-ellátásnak, a 105 sportorvosi rendelőből álló országos hálózat működtetésének, valamint a 32 válogatott keret melletti orvosi, masszőri és sportpszichológusi teendőknek a költségeit. Az intézetvezető orvos hangsúlyozta: a 2007-ig alkalmazott hazai sportegészségügyi rendszer megfelel az Európai Unió előírásainak, a jelenlegi működtetési forma azonban nem.
A tanácskozáson egyértelművé vált: miközben a sportért felelős önkormányzati tárca egy Nemzeti Sportegészségügyi Központot szeretne létrehozni a Sportkórház jelenlegi helyén, addig a szakminisztérium az Állami Egészségügyi Központba olvasztaná az OSEI-t. Ez utóbbi lépést az ágyak elégtelen kihasználtságával indokolták. Vita alakult ki arról, hogy az OSEI-t össze lehet-e hasonlítani más kórházakkal, vagy speciális egészségügyi feladatot ellátó intézetnek kell tekinteni.
Szabó Tamás, a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet (NUPI) igazgatója – akit utánpótlás-nevelési tevékenységéért elismerésben részesített a bizottság – a tehetséggondozó programokról számolt be. Véleménye szerint a magyar elitképzés kiváló – ezt bizonyítja a magyar utánpótláskorú versenyzők által az idei világ- és kontinentális versenyeken (Eb-ken és vb-ken) eddig nyert több mint 120 érem -, ugyanakkor az utánpótlásbázissal baj van, ezért célszerű lenne növelni a Sport XXI Programban szereplő sportágak számát. A professzor úgy látja: "a londoni olimpiai felkészülés nem sportszakmai probléma, a körülmények biztosítása a fő feladat".
A 2010-es ifjúsági olimpiát érintve ifj. Török Ottó sportszakállamtitkár jelezte, bár a játékok programja még nem ismert, számoltak a magyar versenyzők részvételét biztosító felkészülés költségével. Szabó Tamás szerint a Héraklész Program megfelelő alapot biztosít ahhoz, hogy Magyarország tisztességesen szerepeljen az ifjúsági olimpián, külön felkészülést viszont nem tart szükségesnek.
MTI
