Csütörtökön a görögországi Olümpiában fellobban a tokiói ötkarikás játékok lángja az ősi helyszínen, „papnők” kíséretében. De vajon mi a jelentősége ennek a napjainkban is élő ókori hagyománynak?
A lángnak és a meggyújtást követő fáklyafutásnak szimbolikus szerepe van. Eredete az ókori Görögországból származik, ahol Prométheuszra emlékeztek, aki Zeusztól ellopta a tüzet és az embereknek adta. Annak ellenére, hogy a francia Coubertin báró kezdeményezésére megrendezett első újkori olimpián még nem építették bele azt a ceremóniába, az 1928-as amszterdami játékokon a helyszínen meggyújtották az egységet, a harmóniát és a békét jelképező lángot. Erre a célra egy külön emléktornyot emeltek.
Carl Diem német sportdiplomata ötlete nyomán született meg az olimpiai láng körbehordozásának hagyománya, aki az antik eredetet még jobban be akarta építeni a modern játékok szellemiségébe. Az 1936-os németországi olimpia előtt a Görögországtól Berlinig tartó 3050 km-es távot – a láng útvonala áthaladt Magyarországon is – 3331 futó tette meg. A fáklyafutás azóta is szerves részét képezi a nyári és téli olimpiákat megelőző ceremóniáknak.
A láng meggyújtásának külön koreográfia szerint kell történnie, az ókori hagyományokat követve. Héra istennő, Zeusz felesége, olümpiai temploma előtt korhű jelmezbe öltözött papnők egy fémtükör és a napsugarak segítségével gyújtják meg a lángot. Ezt követően az első futó megindul a békességet és az ötkarikás játékokat hirdető fáklyával, aminek a formája minden olimpia alkalmával különleges.
Japán nem most felelős először a fáklyafutásért. Korábban, az 1940-es olimpia szervezési jogát is ők nyerték el. Az előkészületek során – mint az Conrado Durantez: The Olympic Flame című könyvében is olvasható – felmerült, hogy a lángot akár japán hadihajókon, vagy a szárazföldön lovasokat is bevonva lehetne szállítani. Végül a háború miatt a teljes szervezésről le kellett mondaniuk. Huszonnégy évvel később, 1964-ben azonban újra Tokió kapta meg a lehetőséget a játékok megvalósítására.
Görögországból a távol-keleti országokon keresztül érkezett meg a jelkép az olimpia helyszínére. Több szakaszon futás helyett a „The City of Tokio” repülőgéppel szállították tovább a fáklyát, majd Yoshinori Sakai futott be vele a megnyitóra és gyújtotta meg az Olimpiai Üstöt. Yoshinori később „Hiroshima baby”-ként vonult be a köztudatba, hiszen a várost elpusztító atomtámadás napján született. Azzal, hogy ő kapta meg a feladatot, Japán háború utáni újjászületését akarták kifejezni az egész világnak.
Az utolsó futó személye minden játék előtt szimbolikus jelentőséggel bír, és a megnyitóünnepségig titokban is szokták tartani a kilétét. Gyakran híres sportolókat szoktak felkérni a feladatra, mint az 1996-os atlantai olimpián a bokszlegenda Muhammad Alit, vagy legutóbb, Rióban Vanderlei de Lima hosszútávfutót, aki az éppen betegeskedő Pelét helyettesítette.
A 2020-as olimpia lángját március 12-én délelőtt gyújtják meg Olümpiában, majd hétnapos görögországi utat követően jövő csütörtökön Athénban veszik át a házigazda japánok. A tokiói megnyitóra július 24-én kerül sor.
Magyarországon 1936 után a 2017-es győri EYOF és a 2019-es minszki Európa Játékok előtt rendeztek a lánggal váltófutást. Utóbbi két eseményt megelőzően az Európai Olimpiai Bizottság otthonában, Rómában lobbantották fel a „béke lángját”.
Forrás, fotó: MOB/Csonka Attila, olympic.org
