Régi-új tagot választott a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségébe.
– Ha jól tudom ismét beválasztották a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségébe, bár a közleményben a neve valamiért nincs leírva! Miért vállalta ismét és hogyan látja most a helyzetet?
Pázmányi Gábor: Igen én is úgy tudom, hogy ismét tag vagyok! Hogy a közleményben nincs leírva a nevem abban megértő vagyok, hosszú, bonyolult név, nem könnyű kimondani, hát még leírni 
… na de ennek igazán sok jelentősége nincsen! Röviden összefoglalva annyi, hogy a tavaly őszi lemondásom óta három alkalommal tartottunk kibővített Régió Liga vezetőségi ülést, én mindannyiszor felajánlottam, hogy ha a fiúk gondolják, válasszanak mást a Régió Liga élére (merthogy arról a tisztségről nem mondtam le), de ők minden alkalommal azt kérték folytassam, és közvetlenül a Régió Liga 2018. évi Országos Klubgyűlése előtt valljak színt, hogy vállalom-e továbbra is. Ha igen akkor engem kell jelölni ismét elnökségi tagnak (azért “kell”, merthogy a szabályzataink szerint az MVLSZ elnökségébe erre a tisztségre, csak és kizárólag a Régió Liga elnökét lehet jelölni) vagy nem vállalom tovább és akkor nekünk Tisztújító Országos Klubgyűlést kell összehívnunk és meghirdetnünk, annak minden szabálya szerint. Miután a lemondásom óta a “fiúk” (és néhány “lány”) folyamatosan azt kérték, hogy csináljam tovább, képviseljem az elnökségben a kis (és néha nem egy ügyben a nagy-) csapatok érdekeit, ezt én annyira jóleső érzéssel kezeltem, hogy az Országos Klubgyűlésünket összehívó elnökségi ülésünkön jeleztem, hogy vállalom továbbra is, és így persze vállalom a jelölést az Elnökségbe! Nem is titkolom, hogy sportágunk néhány igen kiemelkedő, számomra nagyra becsült személyisége is arra kért, arra bíztatott, hogy ne szálljak ki teljesen az ügyből, ami leírhatatlanul jólesett, hozzátéve ugyanakkor a tárgyilagosság kedvéért, hogy azt is pontosan tudtam-tudom, hogy nem kevesen – köztük szintén sportágunk igen-igen kiemelkedő alakjai – jobban örültek volna annak, ha nem vagyok ott az elnökség tagjai között. Igazi gondot azonban ez sem jelent – legfeljebb kicsit majd megnehezíti ezt a munkámat, ami előtte se volt könnyű – mert egyrészt nem kell összejárnunk családostul, másrészt mert mostantól sem azért leszek megint ott, hogy szeressenek vagy, hogy komoly pénzeket kivegyek a sportágból. Ez az egész feladat nem erről szól, soha nem is erről szólt, legalábbis nekem nem!
A lényeg az, és ezt minden pátoszosság nélkül és nagyon őszintén mondom, hogy hihetetlen nagy megtiszteltetés a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségében bármilyen feladatot ellátni, akár rövid, akár hosszú távon fantasztikus sportágunk érdekében (hogy például aktuálisan mást ne is említsek, mint ezt az öt meccses bajnoki döntő sorozatot, de a tavalyi hazai rendezésű VB és Masters VB rengeteg gyönyörű pillanata is még élénken bennem él)!
– Visszatérve a közgyűlésre, volt néhány érdekessége is ennek a szombati eseménynek…
P.G.: Igen volt, az egyikről most nem beszélnék (az egy hosszabb és bonyolultabb téma), a másik pedig ami nekem mindenképpen “érdekesség” volt, hogy nem említették, nem ünnepelték meg, azt hogy Novák Feri bácsi márciusban töltötte be 80. életévét, és ő azért már bőségesen letett “a sportág asztalára”, igen gazdag és tartalmas vízilabdás életút áll mögötte, igazán megérdemelte volna!
– A lemondása után nagyon sokan szerették volna megtudni a lemondásának okát, okait, de soha nem nyilatkozott róla! Most elmondja?
P.G. – Nem, most sem mondom el, legfeljebb annyit, hogy nem egy vagy két konkrét oka volt, nem egy vagy két ügy váltotta ki belőlem akkor azt a döntést, hanem sok és folyamatában, de egyszer – nem tudom mikor – talán mindent és részletesen elmesélek! Gyanítom, lennének bőven olyanok, akik érdeklődéssel olvasnák! Nem tudom megszűntek-e azok az okok, mert tavaly október óta nem voltam “közvetlen tűzközelben”, felületes információim voltak csak, illetve egyéb tisztségeimnél fogva azért valamelyest megmaradt a rálátásom az egészre, de most egyelőre nem foglalkozom azzal, hogy mi volt az előző időszakban, előre tekintek. Hogy miben bízom? Született optimista vagyok, mindig azt hiszem, azt remélem, hogy lehet a dolgokat, a folyamatokat jó irányba terelni, ha néha rövidtávon és gyorsan nem is, de hosszabb távon igen! Azt azért most mindenképpen remélem, hogy az elnökségi üléseken feltálalt hideg szendvicsekben nagyobb lesz a változatosság és a választék!
– Ezt az utolsó mondatot gondolom most megint viccnek szánta!
P.G. – Ugyan dehogy! Aki kicsit is jártas az élettanban és a táplálkozás tudományokban az pontosan tudja milyen fontos az, hogy “mi kerül be a szervezetbe”!
– Értem! Utolsó kérdésem, hogy van a BVLSZ?
P.G. – Túl vagyunk egy abszolút szabályos és eredményes 2018. évi Küldött Klubgyűlésen (24-én, csütörtökön volt), és egy két egyesület illetve csapat visszalépésétől eltekintve – ami soha senkinek sem jó – rendben lezajlottak és lassan be is fejeződnek a bajnokságok minden korosztályban. Úgyhogy köszönöm jól…főleg ha hagyják!
(vizipolo.hu)
