Keret minden eshetőségre
A Bayern a sima nyolcaddöntőbe jutással látványosan prezentálta a keretének elképesztő erejét.Mindemellett még a Bajnokok Ligájában is van helye kísérletezgetésnek. Semmi kétség, Pep Guardolának extrém sok lehetősége van.
A mérkőzést követően az újságírók hiába faggatták Müllert arról, hogy miért nem játszott, a játékos nem válaszolt az ilyen kérdésekre, hiszen az edző már számtalanszor világossá tette, minden játékosra szüksége van. Ennek ellenére újra és újra Guardiolának szögezik az említett kérdéseket. Ezúttal sem volt másképp. Pep – kissé idegesen – így reagált rá: „Legközelebb azt kérdi majd, hogy miért nem Basti játszott. Toni és Müller is megérdemli minden meccsét, de egy van Buyten, Rafinha, Contento és Shaqiri is.”
A Bayernnél mindenki tudta, hogy komoly feladat lesz eme luxuskeret menedzselése, és most, hogy – Badstubert kivéve – az összes játékos a mester rendelkezésére áll, élőben is láthatjuk, hogy küzd meg ezzel a katalán edző.
A feladat megoldásában segítségére van a sportigazgató Sammer is, aki már régóta hangsúlyozza, hogy az „alap kezdő tizenegy” halott fogalom a mai, modern topfutballban, és arról beszélni is felesleges.
Mellesleg Guardiola még érkezésekor leszögezte, hogy nem fogja tűrni, ha beleszólnak vagy kétségbe vonják, és hogy a csapatszellemet egy jól működő csapat előfeltételeként látja.
Rugalmasság és kiszámíthatatlanság
A bajorok anno nem szórakozásból, nem játékból cserélték le a példátlan sikereket elérő Heynckest Guardiolára. Vele egy újabb komponenst szándékoztak hozzáadni a „Mia-san-Mia-Fußball”-hoz, hogy a siker még tervezhetőbb legyen.
Heynckes idején a csapat triplázott ugyan, de csapatának felállása és taktikája mindig előrelátható volt. A szolidan összerakott védelemre és a támadó játékosainak géniuszára épített.
Guardiola alatt viszont a Bayern kiszámíthatatlan lett. A felállást és a taktikát nehéz előre megtippelni. A domináns labdabirtoklás ugyan alapmotívum, viszont Pep elég rugalmas ahhoz, hogy az ellenfél és a mérkőzések alakulásához alakítsa a dolgokat.
B-terv, C-terv, D-terv…
Az, hogy Guradiolának csak egyetlen, A-terve legyen, neki túl kevés. Ő azt akarja, hogy legyen B-,C- vagy éppen D-terv. Csapatát jellemzően az ellenfél erősségeihez alakítja, és eközben akár saját dogmatikus elképzeléseiből is hajlandó áldozni.
A legutóbbi dortmundi mérkőzés alkalmával például rengeteg hosszú labdát, indítást kért csapatától, hogy ezzel átjátsszák a BVB erős pressingjét, plusz Martínez személyében egy harcos 10-est állított fel a lecsorgó, másodlabdák megszerzésére. Stuttgartban egy radikális átstrukturálást próbált meg azáltal, hogy hamis 9-esből két klasszikus csatárra váltott. Az Arsenal ellen pedig totális kontrollt rendelt el.
Asrenal-meccs: Totális Kontroll
A kedd esti meccsen Guardiola mindenképp a pályán akarta tudni Schweinsteigert, még akkor is, ha a középpályás nem százszázalékos egyelőre. Ugyanis Pep számára Basti a csapat egyik alap építőköve a kontrollt, fizikális jelenlétet és vezetői kvalitásokat tekintve.
A katalán mester a sajtótájékoztatón elismerte, nagyon tiszteli az Arsenal kontrajátékát, abban is elsősorban Alex Oxlade-Chamberlain gyorsaságát. A Bayern, Basti és Thiago vezérletével, ennek ellenére végig kontroll alatt tartotta az eseményeket és szinte hiba nélkül hozta a középpályát, megakadályozva a veszélyes kontralehetőségeket.
Egyedül a második félidőben volt egy kisebb meginogás, amikor helyzetekig jutott az ellenfél, erre reagálva Guardiola rögtön be is hozta Kroost Götze helyére, amivel sikerült visszavenni a kontrollt a játék felett.
A mester egyértelműen profitál futballistái játékintelligenciájából. Kis túlzással bárki bárhol tud játszani, így Guardiola szabadon alakíthatja csapatát, bármilyen eshetőségre.
