Európa-bajnok vegyesúszónk, Kós Hubert kedden jelentette be, hogy januártól az Egyesült Államokban, az Arizonai Egyetem csapatában folytatja a pályafutását, ahol Bob Bowman lesz az edzője. A 19 éves úszó tehát azzal a szakemberrel dolgozik a jövőben, aki minden idők legjobbját, a 23-szoros olimpiai bajnok Michael Phelpset is felsegítette a csúcsra. S ez még nem minden: Kós közvetlen edzőtársa lesz a legnagyobb ellenfele, Léon Marchand. A magyar úszósport nagy tehetsége a lapunknak adott interjúban elmondta, mi hiányzott neki itthon, miért jelent előnyt, hogy az édesapja ír, és hogy érzi magában azt az időt, amivel a francia világbajnok is verhető.
– Hogyan képzeljük el a titkos találkozót a világ leghíresebb úszóedzőjével? A Duna Aréna egy eldugott, sötét zugában egyezett meg Bob Bowmannal a közös jövőről?
– Egy filmben talán így lett volna, de a valóság ennél sokkal hétköznapibb. Én már végeztem a versenyzéssel, Bobnak viszont még akadt dolga, Léon valamelyik váltószámra való bemelegítését vezette az uszodában, és megbeszéltük, hogy akkor találkozunk. Így is történt, a francia válogatott szektorában jó fél órát beszélgettünk, és a végén meg is állapodtunk, hogy januártól Arizonában folytatom.
– Körülbelül másfél héttel az ominózus jelenet előtt lapunknak azt nyilatkozta, hogy bár több amerikai egyetemről is ajánlatot kapott, eldöntötte, hogy a 2024-es párizsi olimpiáig Magyarországon folytatja az úszást. Nem számonkérni szeretnénk a korábbi szavait, csupán megérteni, hogy mi változott ilyen rövid idő alatt.
– Az, hogy Léon ilyen jól úszott a vb-n, meg hogy Bob vele visszatért a vegyes- és pillangóúszáshoz. Úgy voltam vele, hogy ha Phelps után már a második emberrel képes ilyen eredményeket elérni, akkor talán nekem is nála lenne a helyem. Ezért hoztuk össze Bohus Ricsi segítségével a találkozót, aki korábban az Arizona egyetemi csapatában úszott, és megvolt a kapcsolata.
– Milyen benyomást keltett Bob Bowman az első találkozón?
– Tetszett, hogy mennyire képben volt velem, egyből mondta, hogy mik a hiányosságaim és miben tudnék nála fejlődni. Látszott rajta, hogy már korábban is figyelt engem, tudta, hogyan úszom és mire van szükségem.
– Avasson be minket is!
– Nyilvánvaló, hogy a mellúszás óriási gyenge pontom, ezt ő is egyből felhozta, de ezt mindenki láthatja. Arról beszélgettünk, hogy főleg edzéseken hiányolok valami pluszt, aminek a segítségével a versenyeken robbantani tudnék. Elmeséltem, hogy a vb-n dobogóra akartam állni, hatalmas időre készültem, ehhez képest hiába harcoltam, a juniorvilágcsúcsomat sem tudtam megjavítani és csak hatodik lettem kétszáz vegyesen. Legbelül azt érzem, hogy valami hiányzik. Ő meg azt felelte, hogy pont ebben tud segíteni nekem, mert az egyetemi bajnokság jól felkészít az éles helyzetekre.
– A már említett vb előtti beszélgetésünkben is pedzegette azt a bizonyos nagy időt. Rómában, az Eb-n megszerezte a várva várt aranyérmet, de a „nagy idő” akkor is elmaradt. Mit gondol, ha Bowman elővarázsolja önből azt, amiről úgy hiszi, hogy képes rá, azzal Léon Marchand ellen is versenyképes lesz?
– Biztos vagyok benne. Régóta, igazából a tavalyi Eb óta érzem azt a nagy időt magamban, de úgy edzek vegyesen, mint szerintem senki más a világon, mert három-négy éve nincs senki a csoportomban, akivel tudnék versenyezni, lényegében egyedül úszom.
Próbálkoztunk azzal, hogy Gyurta Gergellyel, Németh Nándorral, Kovács Benedekkel, Milák Kristóffal együtt ússzam, de Nándi és Beni eleve máshol készülnek, Kristóf meg olimpiai bajnok, az ő ritmusa más, nehéz ezt összehangolni. Itthon vegyesen nem tudok normálisan versenyezni, ami nagyon hiányzik.
– Marchand egy év alatt hihetetlen fejlődésen ment keresztül Bowman irányítása mellett. Hasonlóban bízik?
– Igen. Figyeltem Léont már a tavalyi olimpián is, Tokióban döntős volt 400 vegyesen, amelyen 4:09-es időt úszott, és nagyon-nagyon elfáradt. Aztán kiment Bobhoz edzeni, és egy évre rá azt az időt már reggel az előfutamban megúszta a vb-n, és még csak el sem fáradt. Tudtam én, hogy a döntőben hatalmas időt repeszt majd, mert látszott rajta az a munkamennyiség, amit a Bobbal elvégzett. Megúszta a 4:04-et a Duna Arénában, és mindenki el volt képedve, hogy majdnem megdöntötte Phelps űrvilágcsúcsát, ráadásul kétszázon is aranyérmet szerzett.
– Marchand mit szólt hozzá, hogy januártól közvetlen edzőtársak lesznek?
– Kapcsolatban vagyunk, a vb után elkezdtünk ismerkedni. Azt mondta, nagyon várja, hogy kimenjek és tudjunk versenyezni egymással. Jó volt ezt hallani, mert vannak, akik nem szeretik, ha akár csak edzésen is megveri őket valaki, de ezt nem látom Léonon, úgyhogy várom a közös munkát.
– Jól hangzik, hogy Bob Bowman lesz az edzője, de Arizonában több klasszis úszó van a csapatban, Marchand mellett említhetjük a 400 vegyes olimpiai bajnokát, Chase Kaliszt is. Valóban Bowman lesz az, aki ön mellett áll a medence szélén, aki megmondja, mit és hogyan kell csinálnia?
– Igen. Már most is folyamatosan kapcsolatban vagyunk, az Eb alatt is sokat beszéltünk, végigkövette az úszásaimat.
– Az ő szemszögéből nézve a régi nagy ellenfélről, Cseh Lászlóról is beszéltek már? Aki ugye nem mellesleg az ön példaképe…
– Még nem, de biztosan meg fogom kérdezni Bobot, hogy milyen volt annyi éven át Laci ellen készülnie Phelpsszel. Azt már sokszor hallottuk, hogy milyen volt Phelps ellen készülni, de engem a másik oldal is érdekel, meg az is, hogy ő mit gondol Laciról.
– Hogy látja, jó benyomást tett eddig Bowmanra?
– Az biztos, hogy tetszett neki az angoltudásom, fontos volt neki, hogy könnyen megértjük egymást.
– Az édesapja ír, igaz?
– Igen, otthon sokszor angolul beszélünk. Igazából az angolomat jobbnak is tartom, mint a magyaromat.
– Nemcsak úszni, hanem tanulni is fog az Arizonai Egyetemen. Milyen szakra jelentkezett?
– Üzleti menedzsmentre, de az első év alatt rajzolódik csak ki, ez hogyan megy majd pontosan. Tanulni is kell, hogy egyensúlyban maradjak, most azonban nem is titkolom, hogy az úszás lesz a középpontban, mert ez egy soha vissza nem térő lehetőség.
– Sós Csaba szövetségi kapitány mit szólt a döntéséhez?
– Csaba bá volt a második ember a családomon kívül, akinek elújságoltam a hírt, és örülök, hogy szerinte is a helyes útra lépek, mert így nyugodt szívvel tudok kimenni.
– Az első beszélgetése pedig feltételezhetően az eddigi újpesti edzőjével, Magyarovits Zoltánnal zajlott le.
– Így van, vele a Bowmannal való találkozó után egyből leültem egy kávéra, és nagy kő esett le a szívemről, mert egyetértett velem, ő is ugyanarra gondolt a vb alatt, mint én, hogy akkor van a legjobb esélyem legyőzni Marchand-t, ha vele együtt készülök.
Zoli bá mellett nőttem fel, sokat köszönhetek neki, és azért volt nekem annyira fontos az Eb-arany Rómában, mert így szépen tudunk búcsút venni.
– Mi történik januárig?
– Folytatom a felkészülést itthon, nem lehet leállni, hiszen két év múlva olimpia.
– Arról beszélt már Bowmannal, hogy Párizsban mi lehet a célja?
– Szerintem, ha kiutazom Arizonába, ez az első témáink egyike lesz. Egyelőre csak annyit mondott, hogy zajlanak majd az egyetemi bajnokságok, de nekem ugyanúgy az olimpia lesz a fókuszban, mint Marchand-nak.
– A római Eb-n sűrű programot vállalt, a két vegyes mellett háton és pillangón is rajthoz állt. Eddig vegyesúszóként könyveltük el, lesz ebben változás?
– Tervezem bővíteni a versenymenümet. Amerikában specialistákkal is fogok együtt úszni, a vegyes mellett elsősorban a pillangó- és a hátúszás lehet nekem fontos egyéniben. Ezenfelül a gyorsúszásomat fel kellene hozni arra a szintre, hogy én is tagja lehessek a nagyszerű váltóinknak, amelyek Rómában érmeket szereztek.
(magyarnemzet.hu/sport/Szalay Attila)
Hirdetés
Post Views: 44
