Retro
2016. július 11. hétfő, 13:04
A 2000-es évek F1-ének különleges figurája volt Juan Pablo Montoya: egyesek szerint bajnoki cím rejlett benne, másokat inkább taszította agresszív vezetési stílusa és szintúgy nem túl finom személyisége. Ami biztos, távozása a sport színpadáról szintén emlékezetesre sikerült.
A hétszeres futamgyőztes kolumbiai, aki a CART és Indy 500 megnyerése után csodagyerekként érkezett a Formula-1-be, legjobb eredményeit a Williams csapatánál szerezte, majd, miután az istálló formája hanyatlott, és kapcsolatuk sem volt már tökéletes, 2005-ben átigazolt a McLarenhez. Ron Dennis Ayrton Sennát emlegette, mint egy temperamentumos latin-amerikai versenyzőt, aki kiválóan illett a McLaren közegébe. Sajnos Montoyával nem történt meg ugyanez.
A baj már a csapattal eltöltött két verseny után elkezdődött: ekkor sérült meg válla az állítólagos teniszbaleset folyamán, amely következtében két nagydíjat ki kellett hagynia, ez pedig egész szezonjára rányomta bélyegét. Habár év végén számos alkalommal legyőzte csapattársát, Kimi Raikkönent, mindig úgy érezte, az istállónál csak másodhegedűst játszhat a finn pilóta mellett. „Mindig volt egy ’de’ a McLarennél” – fogalmazott Montoya.
Hiába szezon végi jó formája, a megbízhatatlan, alulkormányzott 2006-os autó neki még kevésbé kedvezett, mint csapattársának, szenvedett, hogy eredményeket érjen el, és motivációját is letörte, hogy nem küzdhetett az élmezőnyben. „Az ötödik helyért harcolni nem buli” – fogalmazta meg Montoya.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy a 30 éves kolumbiai addigra már a Formula-1-ből is kiábrándult, a sportág nem felelt meg versenyzésről való elképzeléseinek. Az előzések azokban az években estek vissza a legalacsonyabb szintre, Montoya pedig utálta a körbe-körbe autózást. „Az F1-ben nem is lehet előzni, ez már nem verseny” – jelentette ki utólag, mikor már a NASCAR-ban szerepelt. „Egy ilyen autóban nincs semmi hihetetlen, de versenyezni vele élmény, mert mindig küzdesz valakivel, és lehetséges az előzés.”
Ugyancsak ki nem állhatta a Formula-1-ben uralkodó politikát, bevallása szerint ez volt az elsődleges dolog, amely eltaszította a sporttól. Nem csupán az F1-et, de még a csapaton belüli életet is átitatta az intrika, helyezkedés, ez pedig nem ment Montoyának. Aztán persze ott volt az aktuális formulaváltás is: „Igazán gyűlöltem, hogy a V10 helyett V8-as motorok jöttek. Mintha F3000-es autóból ültünk volna F3-asba. 200 lóerőt elveszítettünk, miközben minden más ugyanaz maradt.”
A kaput azonban pályán mutatott szereplése tette be, méghozzá indianapolisi balesete a startnál, amely Raikkönent is elsodorta. Sokan Montoyát hibáztatták, egy McLaren-csapattag pedig állítólag már akkor kijelentette, mielőtt a roncsokat kiemelték volna a pályáról: „Ennyi volt, Montoya megy, Pedro jön Franciaországban.”
Egy héttel a Francia Nagydíj előtt, július 9-én Montoya bejelentette, hogy a következő évben már az Egyesült Államokban, a NASCAR-ban fog versenyezni. Alighanem azért tette ezt, hogy elébe vágjon a következő eseményeknek, és jobb színben tüntesse fel helyzetét. Július 11-én látott napvilágot a hír, hogy a versenyző azonnali hatállyal abbahagyja a szereplést a McLarennél, és Miamiba utazik családjához, hogy a NASCAR-ban folytatott pályafutására koncentráljon. A hivatalos nyilatkozatban Dennis még dicsérte a pilótát, de az „izgalmas versenyző és roppantul szerethető karakter” jelzők aligha tévesztettek meg sokakat. Montoya állítása szerint a végén még csak szóba sem álltak egymással főnökével.
Bár a Francia Nagydíjon, ahol Pedro de la Rosa vette át a helyét, Dennis még azt mondta, Montoyát szerződés köti a csapathoz, ezt felbontották, így még az idény végén bemutatkozhatott az amerikai versenysorozatban. Hét nem túl eredményes évet töltött ott két futamgyőzelemmel, mielőtt 2014-ben visszatért a formulaautókhoz, és újra a siker útjára lépett az IndyCarban, ahol továbbra is az élversenyzők egyikéhez sorolják.
