Retro
2016. február 16. kedd, 19:13
Szerző: Strommer Benjamin, Fotó: DPPI
Feltalálták, betiltották, újra engedélyezték, majd megint betiltották – dióhéjban ez a kipörgésgátló F1-es története, amely gyanított csalások után vált újra kívánatossá a 2001-es szezonban.
A kipörgésgátló – vagyis az az elektronikai rendszer, amely figyeli a kerekek forgási sebességét, és ha megcsúszást érzékel, automatikusan változtat a motor teljesítményén, így megakadályozva az abroncsok kipörgését – a 80-as években jelent meg először a Formula-1-ben, az elektronika pedig egy évtized alatt egészen magas szintre jutott, az 1992-es Williams FW14B-t például kiemelkedően sok számítógépes rendszerrel szerelték fel, nem csoda, hogy mindent megnyert.
Hogy megakadályozzák a technika elburjánzását, előtérbe helyezzék a versenyzői képességeket és lassítsanak az autókon – ezzel pedig biztonságosabbá tegyék őket –, 1994-től betiltották a kipörgésgátlót, az ABS-szel és aktív felfüggesztéssel együtt. Kérdéses, mennyire tartották be az új szabályokat: egyesek még továbbra is meggyőződéssel vallják, hogy a Benetton, amellyel Michael Schumacher világbajnok lett, használta az elektronikai segédeszközt az év során.
Az évek múlásával egyre több szó esett arról, hogy számos csapat nem tartja be a szabályokat, Max Mosley FIA-elnök például állította, hogy az egyik élmenő istálló csalt 1999-ben, a Nemzetközi Automobil Szövetség azonban képtelen volt bizonyítani a vétkességet. Maga Adrian Newey is bevallotta: „Egyértelmű, hogy a múltban versenyeket nyertek kipörgésgátlót használó autók, ez a helyzet pedig elfogadhatatlan.”
„Tavaly számos csapat használta, az FIA pedig nem tudta ellenőrizni” – mondta Ralf Schumacher is. Faramuci helyzet állt elő, hiszen mindenki állította, vannak, akik használják a rendszert, de senki sem volt, akire rámutattak volna: ő bizony csaló.
Hogy elejét vegyék a szabályok kijátszásának, a legegyszerűbb eszközhöz nyúltak: magához a kipörgésgátló-tilalom eltörléséhez. A kérdést már 2000 decemberében szavazásra bocsátották, de akkor állítólag a Ferrari és partnercsapatai meggátolták a módosítást. A 2001. február 16-i találkozón viszont, amelyen a 11 istálló vezetői és az FIA ültek össze Londonban, a javaslatot elfogadták. Érdekes módon nem az év első versenyétől, hanem az ötödik futamtól, a Spanyol Nagydíjtól kezdődően egyeztek meg az elektronikai eszköz visszavezetésében.
Nem volt mindenki meggyőződve a döntés helyességéről. „Most, hogy gumiháború van, az abroncsok annyira tapadnak, hogy alig lesz kipörgés” – magyarázta Tom Walkinshaw, az Arrows csapatfőnöke. „Emellett kipörgésgátlót használni az igazat megvallva idő- és pénzpocsékolás.”
A hét éven keresztül tiltott kipörgésgátló engedélyezése újabb hét évig tartott. 2008-ban újra módosítottak a technikai szabályzaton, egységes elektronikai szoftver került az autókba, ezzel lassítva az időközben újra gyorssá váló F1-et, és – lám, a történelem csak ismétli magát – előtérbe helyezve a versenyzői tudást a technológiával szemben.
