ZTE – MOL Fehérvár FC 2-0
Waltner Róbert (ZTE): – Nagyon jó meccset játszottunk annak ellenére, hogy három új játékos játszott a védelmünkben. Sajnálom Bobál Dávid sérülését, annak viszont örülök, hogy Mocsi Attila beállt és jól teljesített. Nem adtuk fel a saját játékunkat, de készültünk a Fehérvárból, a játékosaim szinte tökéletesen megvalósították védekezésben, amit kértem, támadásban pedig jó helyen szereztünk labdákat és ha kicsit pontosabbak vagyunk, további gólokat is lőhettünk volna. Összeszedett, motivált és koncentrált volt a csapatom, aminek nagyon örülök, nagyon értékes győzelmet arattunk. (molfehervarfc.hu)
Michael Boris (MOL Fehérvár): – Gratulálok a Zalaegerszegnek, megérdemelt győzelmet arattak a mérkőzés összképét tekintve. Tudtuk, hogy ellenfelünk nagy bedobásokkal fog operálni, erre készültünk is, ezért is csalódás, hogy nem tudtuk kivédekezni az első gólt. A hazaiak tisztában voltak azzal, hogy menni fogunk előre, hogy megnyerjük a meccset, így átadták a területet, okosan játszottak.
A második félidő elején minimális lesről találtunk be, illetve a mérkőzés végén is volt egy nagy lehetőségünk a gólszerzésre, tehát a helyzetek megvoltak, de élesebbnek kellett volna lennünk a kapu előtt.
A hazaiak második, tizenegyesből szerzett gólja eldöntötte a találkozót. (molfehervarfc.hu)
Ferencváros – Kisvárda 2-1
Sztanyiszlav Csercseszov (FTC): – Nagyon fontos győzelem volt a mai, úgy gondolom, hogy két nagyon különböző félidőt láthattunk. Az első félidőben sajnos nem szálltunk be jól a mérkőzésbe, rendre elveszítettük párharcokat, aminek az lett az eredménye, hogy újra meg kellett fordítanunk ezt a mai mérkőzést. Dibusz Dénesnek nagyon sokat köszönhetünk. A félidőben próbáltam kicsit változtatni, mind technikailag, mind felállásban. És ennek is volt köszönhető ez a győzelem, ami nagyon fontos volt és abszolút nagy örömömre szolgál. Tudtuk, hogy egy nagyon kemény ellenféllel szemben lépünk pályára, szoros csatára számítottunk. A szünetben próbáltunk javítani a hibákat, amiket az első építőben elkövettünk.
Őszintén szólva, szerettem volna kicsit hangosabb lenni az öltözőben, viszont ez nem segített volna a helyzetünkön.
(Fotó: fradi.hu)
Révész Attila (Kisvárda): – A Ferencváros a második félidei teljesítményével megérdemelte a győzelmet, gratulálok nekik! Sejtettem, hogy az egygólos vezetésünk nem fog kitartani a végéig, köszönhetően annak, hogy a mi kispadunkon nem voltak olyan játékosok, mint a Ferencvárosnál. Több hiányzónk volt sárga lapok, illetve betegség miatt, viszont akik a pályára kerültek, mindent megtettek a jó szereplésért. Az első félidőben remekül játszottunk, élvezhető volt a mérkőzés. Több nagy helyzetet alakítottunk ki, amelyekből szerezhettünk volna még gólokat. A második félidőben viszont a hazaiak ránk erőltették az akaratukat, itt már nehezen tudtuk kontrollálni a mérkőzést. Már többször találkoztunk az utóbbi időben azzal a helyzettel, hogy Dibusz Dénes megmenti a Ferencvárost, azt nem is értem, hogy Ötvös Bence lövését hogyan és honnan szedte ki…
A probléma az a hiba volt az utolsó pillanatban, ami bekövetkezett és aminek nem lett volna szabad megtörténnie. Az ottani cselekedet a játékosunk részéről nem volt profi. Nem olyan szellemiséget képviselt, amilyet a többiek, és ez sokkal jobban fáj nekem, mint a vereség. Sőt, olyan pillanatokat láttam a játékos arcán, amilyeneket profi futballista nem engedhet meg magának: a sértődés jeleit, annak köszönhetően, hogy nem ő kezdett – aki a helyén játszott, sokkal jobb volt. És nem fogadta el a szakmai stáb döntését, az érveket és észrevételeket, hanem duzzogva és nem visszavédekezve elengedve azt a támadást.
(Nevet itt nem említett a tréner, de valószínűleg Jasir Asanira gondolhatott, aki labdát veszített Aissa Laidounival szemben a mindent eldöntő gól előtt – a szerk.)
