Elsősorban az éremszerzők teljesítményével volt elégedett, a három arannyal és egy ezüsttel záró Hosszú Katinkát pedig világklasszisként jellemezte Hargitay András, a magyar úszók szövetségi kapitánya.
A szakember az MTI-nek elmondta: mindennél többet elárul, hogy a csapat az amerikaiak és az ausztrálok mögött a legtöbb érmet szerezte, ráadásul az 1992-es olimpia óta nem szerepelt ilyen jól az ötkarikás játékokon.
A hatalmas amerikai fölényről szólva – nevezetesen, hogy több számot nyertek, mint a többi ország együttvéve – elmondta: a legnyomósabb érv az időeltolódás, hiszen a döntőket közép-európai idő szerint hajnali 3 órakor rendezték.
Hargitay megjegyezte, a legjobbaknak ez sem jelentett gondot, így Hosszú Katinkának sem, aki az elmúlt években annyit versenyzett a világ minden táján, hogy az átállás rutinfeladat volt számára.
Leszögezte: rossz az a megközelítés, hogy milyen lenne az eredménysor Hosszú nélkül.
“Miért kéne őt kivonni a képből? Ugyanúgy a magyar úszósport része, mint bármelyik másik versenyző, igaz, nagyon is meghatározó része, egy csodálatos tehetség, aki világklasszis teljesítménnyel járult hozzá a válogatott sikeréhez.” – fogalmazott a kapitány.
“Katinka csodát művelt, világrekordot döntött, mindent megszerzett, ami még hiányzott a fantasztikus éremgyűjteményéből, és semmit sem von le a teljesítményéből, hogy a negyedik aranyból hat századmásodperc miatt ezüst lett. Ez is mutatja, nagyszerű versenyző, de nem gép, ő is emberből van.” – tette hozzá.
Hargitay azt mondta, most, hogy egy olimpiai ciklus véget ért, szeretnék lezárni a “közelmúlt kiüresedett kapcsolatát, és kezdeni egy újat”.
“Én mindenesetre mindent szeretnék megtenni, hogy végre visszatérjünk a normális kerékvágásba” – mondta Hargitay.
A válogatott többi tagjáról szólva az éremszerzőket emelte ki.
“Kapás Boglárka már négyszázon is érmes lehetett volna, nyolcszázon aztán beteljesedett az álma, országos csúcsokat döntött, és tagja volt a pontszerző váltónak, igazi sikertörténet a riói szereplése.” – mondta a kapitány.
Cseh Lászlóról szólva úgy fogalmazott, ismét bebizonyította, hogy a legmélyebb csalódást is képes kiheverni:
“Igazi sportember, példakép a sikerei, illetve amiatt is, ahogy egy sokk után képes újraépíteni magát. Az, hogy a kétszáz miért úgy sikerült, ahogy, még elemzést igényel, de a százon szerzett ezüstérem miatt mindezt jó hangulatban, őszintén tárhatják fel edzőjével.”
A kapitány a 200 méter pillangó bronzérmesét, Kenderesi Tamást a jövő nagy reménységének nevezte: “Fantasztikus tehetség, akinek olyan a személyisége, hogy sohasem fogja agyonnyomni a tét. Óriási pályát futhat be az előttünk álló években.”
A szakvezető hozzátette, sajnos az öt legfőbb éremesélyes közül kettő, Gyurta Dániel és Verrasztó Dávid kiesett, és a “titkos” feltörekvők, Bernek Péter és Szilágyi Liliána sem tudta hozni azt, amit vártak tőlük.
“Az olimpiák előtt visszatérő panel a nyilatkozatokban, hogy nem is a helyezés számít elsősorban, hanem hogy megjavítsam az egyéni legjobbamat. E tekintetben önkritikusan meg kell állapítanunk, hogy ez csupán Hosszúnak, Kenderesinek, Kapásnak és Sztankovics Annának sikerült, ami édeskevés, hiszen mikor ne legyen a lehető legjobban felkészülve egy versenyző, ha nem az olimpián?”
A kapitány kiemelte, az ő gyenge szereplésük főként az elmúlt egy év sikeres világversenyei – kazanyi vb, londoni Eb – után jelent negatív meglepetést.
“Függetlenül attól, hogy a legjobbjainknak köszönhetően Magyarország ott van a világelitben. Mégis, meg kell találni az okokat, Cseh Laci miért nem tudta legalább azt nyújtani, amit májusban, Verrasztó Dávid is a dobogóért versenyzett volna a kazanyi idejével, Szilágyi Liliánának csak az előfutamban elért eredményét kellett volna megismételnie a középdöntőben, míg Bernek Péter volt már világbajnok és Európa-bajnok rövidpályán, mégis mintha megszeppentnek tűnne, amikor ötvenes medencében kell helytállni.” – mondta.
Ugyanakkor leszögezte: semmiképpen sem szabad leírni azokat, akik most gyengébben szerepeltek.
“Az, hogy jövőre Budapesten van a világbajnokság, mindenki számára azonnali, ráadásul soha vissza nem térő lehetőséget kínál a javításra, hiszen kell-e annál nagyobb motiváció, mint a sikeres szereplés – egyáltalán, a szereplés, a csapattagság kivívása – 15 ezer magyar szurkoló előtt.”
Hargitay szerint a budapesti vb-csapat kialakításánál két fő szempont játszik szerepet: “A csapat gerincét alkotó klasszisok tartsanak ki, kerüljenek ismét kiváló formába, illetve az új generáció képviselői nőjenek fel a feladathoz. Ha az előttünk álló egy évben Kenderesi Tamás például megtanul úgy fordulni, delfinezni, mint a legjobbak, akkor nem állandóan hátrányból kell nekivágnia a hosszoknak. Késely Ajna tizennégy és fél évesen szerepelt az olimpián, helytállt, bár neki elsőéves ifiként a junior Eb volt az év fő eseménye, ahol négy aranyérmet szerzett.”
A kapitány végül jelezte, zajlik még ugyan az olimpia, de az uszodában állandóan szóval tartják a magyarokat – leginkább Gyárfás Tamás FINA-alelnököt -, hiszen mindenki a jövő évi vb-ről érdeklődik.
“Sőt, már most vállon veregetnek, és mondják, nálatok biztos minden másképp lesz. Vagyis: jobb lesz. Kazany után nehezebb lett volna egy sikeres, gigantikus úszóeseményt szervezni, Riót, az itteni körülményeket viszont nem lesz nehéz túlszárnyalni. Ráadásul a korábbi évek Európa-bajnokságainak tapasztalatai alapján mindenki meg van győződve arról, hogy tökéletes körülmények várják őket jövő nyáron. És az is tagadhatatlan, hogy többen azt is megjegyezték: ha valami igazi esélyt ad a 2024-es olimpiai pályázatnak, az a budapesti világbajnokság kiemelkedően sikeres megrendezése.”
