Ahogy Fésüs Irén a Budapest SE FKF Zrt. edzője fogalmazott, ma mindkét csapat megjárta a mennyet és poklot is. Akik eljöttek a mérkőzésre (voltak szép számmal) tudták, hogy nem lesz sétagalopp. Két nagyon tehetséges, kiváló csapat lépett pályára. Biztos vagyok benne, hogy mindkét gárda tökéletesen felkészült a másikból és tudták mit kell tenniük.
Az első szettben a vendégcsapat lendületesebben kezdett és néhány pontnyi előnyét végig tartotta. Meg is lepték az újpestieket, akik csak lassan kezdtek ébredezni. Gyors, lelkes játékkal a BSE vitte az első menetet (20:25).
Azután jött a dráma, amire senki nem volt felkészülve. A hazai lányok oly mértékben zokon vették az előző játszmát, hogy teljesen összezavarták az ellenfelüket és nem is hagytak nekik sok lehetőséget a játékra. 14:2 után még összekapart a vendégcsapat 6 pontot, de ezzel együtt is csak 25:8 lett a második szett vége.
A hozzáértők csak suttogni merték, hogy ez nem ennyire egyszerű. Egy olyan kvalitású csapat, mint a BSE, nem fogja annyiban hagyni, fel fog állni. Igazuk lett. Fésüs Irén saját energiájából csepegtetett a lányoknak. Cserélgetve őket próbálta helyreállítani csapatát. A harmadik szett csodálatos labdameneteit nézve azon gondolkodtam, amit Deme Gábor az UTE edzője is megemlített a végén, hogy milyen jó lenne, ha mindig ilyen meccsek lennének. Szóval visszatérve a harmadik menethez: hosszú küzdelem után megint a hazaiak nyertek 25:21-re.
Ha valaki azt mondja, hogy a második szett megismétlődhet, egészen biztos kinevették volna. Pedig megismétlődött csak fordítva, most a hazai csapat zuhant össze és keresgélte a menekülési utat. Próbáltak felállni, de szétesett az összhang. Ezt az ellenfél ki is használta és fölényesen 11:25-re nyerte a negyedik szettet.
Itt még korántsem volt vége, jött a mindent eldöntő ötödik összecsapás. Látszott mindkét oldalon, hogy nagyon akarják ezt a győzelmet. 13:13-ig fej-fej mellett haladtak, de oly szorosan, hogy hol a hazai közönséget, hol pedig a vendég közönséget kerülgette az infarktus. Egy rossz nyitás és egy sáncról leguruló labda eldöntötte a mérkőzést.
Deme Gábor: „Ha minden mérkőzés ilyen lenne a magyar mezőnyben, akkor nagyon jó lenne. Nagyon jók voltak a lányok és nagyon akartak. Ha ki kell emelnem valakit, akkor talán a Mester Orsit, aki hihetetlen rutinjával nagyon sokat segített. Mit lehet mondani, a szerencsésebb nyert.”
Fésüs Irén: „Meg jártuk a mennyet és a poklot is. Tudtam, hogy nehéz meccs lesz és szükségük lesz minden figyelmükre. Nagyon jól kezdtünk, de már a bemelegítésnél láttam, hogy nem koncentrálnak a lányok. A második szettben ez elő is jött, teljesen szétesett a csapat. Próbáltam cserékkel, beszélgetéssel helyrehozni a dolgot. Olyan elemi hibákat csináltak, amit ilyen szinten nem szabadna. Szó szerint lila köd ereszkedett rájuk. Nagyon jól ment az újpestnek, megcsillogtatták azt a tudást, amiért mindenki tiszteli őket. A lányok nagyon szépen összeszedték magukat, ami az eredményen is látszott. Nem játszottak jól, de nagyon akarták ezt a győzelmet. Nem is csoda, hiszen ez egy nagyon fontos lépés volt nekünk.”
UTE—Budapest SE FKF Zrt. 2:3 (-20, 8, 21, -11, -13)
Dági KSE – Sümegi RE
Szauter Ferenc: „Két és fél szettig jól fogadott az ellenfél, de a szettek végét mi bírtuk jobban. Ez segített hozzá a győzelemhez.”
Fehér Tibor: „Az alapjátékban javultak a fiúk, de a támadásban visszaesést tapasztaltam.”
Dági KSE – Sümeg RE 3:0 (16, 17, 16)
Dunaferr SE – DEAC
Tomanóczy Tibor: „Nem volt feszültségmentes a felkészülésünk. Többen betegek voltak, nem tudtak edzeni. Az első szettben már az elején elhúztunk és ezt tudtuk tartani. A másodikban megmutattuk, milyen játékra vagyunk képesek. A harmadik játszmában szinte csak a juniorok játszottak. A legfontosabb most, hogy megfelelően fel tudjunk készülni a Kaposvár elleni meccsre.”
Dunaferr SE – DEAC 3:0 (21, 14, 22)
Békéscsabai RSE – Palota RSC
Szombaton két alkalommal is összemérte tudását a Békéscsabai RSE és a Palota RSC röplabdacsata. Délelőtt a Magyar Kupa keretében a visszavágót játszották a csütörtöki első derbi után, délután pedig NB I-es bajnoki találkozóra került sor.
Alig néhány óra pihenés és ebéd után, délután ismét a Békéscsaba kezdett jobban. Igaz, a továbbra is remekül mezőnyöző vendégek ismét szorossá tették az állást, ám amint Dana Vargas került nyitó pozícióba, beindult a csabai pontgyártás. A folytatásban egymás hibáiból éltek a csapatok, de a házigazdák többször rontottak ezért a fővárosiak megkezdték a fölzárkózást. Csak a finisben jött az újabb hazai lendület, ami viszont szett győzelemmel ért föl, még akkor is, ha volt közben újabb néhány megingás.
A második játékrész elején továbbra is döcögött a békéscsabaiak szekere, a palotai fiatalok viszont remekül védekeztek, és hallatlanul lelkesen játszottak. Csak az első technikai után ocsúdott a pályaválasztó, ekkor az ütések zöme már ült, Pallag Ágnesnek és Soós Nikolettnek is voltak remek megvillanásai. A második szünet után újabb átmeneti hullámvölgy következett, de ezúttal sem volt veszélyben a szett behúzása.
A harmadik etap is hullámzóan telt. A kezdeti bizonytalanság után azonban mindig a házigazdáknál volt az előny, annak ellenére, hogy nem játszottak csúcsformában. A finisre felőrölték ellenfelüket és a végén ismét övék lett a szett, no meg a győzelem is. A három nap alatt mindháromszor szett veszteség nélkül verték a fővárosi egyletet, tegyük hozzá, teljesen megérdemelten. De a vendégek is dicsérhetők, akik hatalmas lelkesedéssel játszották végig mindhárom derbit.
Kormos Mihály: — Helyenként jó játékkal hoztuk a kötelező győzelmet. Nagyon jó, hogy minden mérkőzésen akad egy extra teljesítményt nyújtó játékosom, ma ez Pallag Ági volt.
Balogh Beatrix: — Amit célként kitűztünk, megvalósult: meccsről meccsre javuló játékot nyújtottunk a Békéscsaba ellen. Sőt, még ennél is több van a csapatban, amit remélem, hamarosan bizonyíthatunk a bajnoki folytatásban.
Békéscsabai RSE – Palota RSC 3:0 (20, 15, 16)
Albrecht MVSC MISI – VESC
Katona Péter: Sajnálom, hogy az első szettet nem sikerült megnyernünk, mert ha az megvan talán a mérkőzés is másképp alakul.
Toma Sándor: Nagyon szétszórtan játszottunk, sajnálom, hogy csak az utolsó szettben tudtunk magunkhoz méltón játszani.
Albrecht MVSC MISI – VESC 3:1 (22, -23, 22, 18)
Forrás: www.hunvolley.hu
