“Augusztus 13-án, vasárnap este, 159 órával és 2230 kilométerrel a hollandiai indulásom után befutottam a zsombolyai határhoz, Romániába, ezzel lezárult életem önként vállaltan legfeszítettebb és épp ezért az egyik legizgalmasabb hete egy világrekord beállításával” – mondta Ruttkay Zoltán miután az “egy hét alatt a legtöbb országon való áttekerés” világrekordját beállította azzal, hogy 17 országot érintett útján.
Ruttkay Zoltánnak nem ez az első rekordbeállítása, hiszen tavaly megpróbált világrekordot elérni a “24 óra alatt a legtöbb országon való áttekerés” kapcsán, úgy hogy a 2022. augusztus 13-14-i útján 8 országot érintett, de mint utóbb kiderült ezt egy hónappal korábban – júliusban – már teljesítették. Most annak tudatában indult útnak, hogy “csak” beállítja majd az egy hét alatt érintett 17 ország rekordját. A következő beszámolót küldte az útjáról:
Voltak kiélezett helyzeteim az éjszakai etapjaim során, például, amikor negyed 12-kor még mindig egy 1800 méteres hágó felé tekertem, hogy aztán 10 perccel később már 70-nel zúduljak lefelé a meredek alpesi lejtőn, 5 fokban, hogy időben odaérjek a fél 12-kor záró hotelemhez. Voltak veszélyes helyzetek, amikor forgalmas, teherautókkal teli utakon kellett a szürkületben mennem, kíséret nélkül, vagy kellemetlenek, amikor vizes cipőben, 5-10 fokban kerékpároztam 6,5 órát.
Ugyanakkor gyönyörű tájakat láthattam és segítőkész emberekkel találkozhattam, illetve a sikeres teljesítés örömét is megtapasztalhattam és közben magamról is tanultam elég sokat, szóval megérte. Ha pedig néhányan többet kerékpároztok majd ennek hatására, akkor éri meg igazán!
A legnehezebb fizikálisan az első két nap volt, amikor még a 3 nappal az indulás előtti Granfondo Világbajnokság mezőnyversenyéből nem regenerálódtam teljesen és 5 órányi tekerések után a napot zárandó még 8-8 órát kellett megfeszített tempóban haladnom, hogy időben a szállásomra érjek. Ezek azonban úgymond megszokott nehézségek számomra, hiszen különböző versenyeken már tekertem 5-6 órát ennél is megfeszítettebb tempóban.
Ezért a sikeres teljesítés nem ezeken a napokon ingott meg a leginkább, hanem a 4. nap reggelén, amikor szédülve ébredtem és alig tudtam lemenni reggelizni. Elgondolkodtam azon, hogy akkor most abba kellene hagyni, hiszen megint vizesek az utak, a 4-ből már a 3. reggelen és láthatólag nem bírja a testem, de úgy voltam vele, hogy eddig minden nehézség közelebbről, vagy távolabbról ismerős volt, szóval ha most visszafordulok, akkor nem tanulok semmit, nem lépek előrébb. Ha pedig tényleg nem bírja a testem, akkor bárhol megállhatok. Úgyhogy bár a tervezettnél később, de 10 órakor elindultam és az volt a legjobban eső és természetileg is a legszebb nap, amit a héten abszolváltam. A tájat tekintve talán a valaha volt legszebb nyeregben töltött napom is ez volt. Valószínűleg nem csak azért esett ilyen jól mert ez volt a legnyugisabb napom, szép idő volt, “csak” 280 kilométert mentem és még többnyire lejtett is az út, hanem azért is, mert sikerült áttörnöm egy belső gátat. Azért ahhoz, hogy ezt áttörjem, úgy gondolom nem lett volna elég a belső elhatározás, hanem kellett az a tudás is, hogy mindig nehéz teher amikor bár már sok erőfeszítést tettünk, a fele, vagy több mint a fele még hátra van. Valamint az, hogy ne csak magamért, hanem egy nagyobb célért is tekerjek és nem utolsó sorban, hogy sokan buzdítsatok! Ezért hálás vagyok mindenkinek, aki közelebbről, vagy távolabbról ezt tette!
Az utolsó 3 nap bár nagyon hosszú volt – 394, 348 és 318 km – itt már azzal a tudattal mentem, hogy a nehezén túl vagyok és meglesz a rekord. Azért majd 400 kilométer után még hajnal kettőig útvonalat újratervezni – mert eszembe jutott egy rövidítés, illetve mert Bulgáriáról Romániára át kellett tenni a végcélt – nem esett jól. De az utolsó szakasz előtti éjszaka már biztos voltam annyira a rekord-beállításban, hogy alvás helyett megnézzem az időfutam VB utolsó 1 óráját. Azért ezt megbántam a következő nap, amikor az utolsó két órában a lámpámmal kellett spórolnom, például a másfél kilométerre levő utcalámpának az enyhe emelkedőre vetülő fényhídjában kellett tekernem, hogy maradjon világításom a teljesen sötét részekre is. Bár ez utóbbi nagyon klassz érzés volt, csak annak a tudata nem, hogy le fog merülni a lámpám.
Számokban
Majd 82 órát tölöttem tisztán a nyeregben, 2230 kilométert megtéve a teljes 159 órás expedícióm során. Ezalatt átszeltem az Ardenneket, Vogézeket, Alpokat és a “Zalai-havasokat”, 17 országot érintve, ezzel beállítva a jelenlegi világrekordot. 2230 kilométer az átlagos háromhetes körversenyek ⅔-a a távot tekintve, a napokat nézve harmadannyi idő alatt tettem meg, de persze jóval lassabban tekertem (27,2km/h-s átlagot), így a nyeregben töltött időm alig pár órával kevesebb, mint a Giro, vagy Tour de France nyertes ideje. 7 nap alatt összesen 8,5 órára álltam meg a kerékpározások közben enni, inni, utánpótlást venni, utat újratervezni, folyó ügyeket intézni. A tekerések előtti alvásokat nézve 45 óra 16 percet aludtam, átlagosan mintegy 6,5 órát naponta. Alapvetően nagyon szerencsés voltam, hisz az első 2000 kilométeren nem kaptam defektet és utána is csak egyet, nem ütöttek el a veszélyes éjszakai tekerések során és máskülönben sem estem el. Az időjárás lehetett volna kegyesebb, de kegyetlenebb is, végül fél nap kényszerpihenőre ítélt. 50,35 liter vizet ittam meg csak kerékpározások közben – előtte mindig rendesen feltankoltam, hogy minél kevesebbszer kelljen megállnom. A legtöbb nap 8-9 litert ittam, de volt egy esős, hideg nap, amikor 190km alatt csak 2,15 litert ittam meg. Egy kilót fogytam, 2,6 kg-t zsírból, mellette pedig 1 kiló izmot épített és 1,5 liter vizet vett fel a szervezetem.
- nap: 372 km, 2800 m szint: https://www.strava.com/activities/9602480770
- nap: 336 km, 3200 m szint: https://www.strava.com/activities/9609397270
- nap: 179 km, 1300 m szint: https://www.strava.com/activities/9615505232
- nap: 284 km, 1600 m szint: https://www.strava.com/activities/9622342864
- nap: 394 km, 1500 m szint: https://www.strava.com/activities/9628877317
- nap: 348 km, 1150 m szint: https://www.strava.com/activities/9635278574
- nap: 318 km, 850 m szint: https://www.strava.com/activities/9642324178
10, 9, 7, 4, 4, 5, 6 – ennyi lábujjamat éreztem az egyes napok végén. Azóta már 7-et érzek! 
Magyar Kerékpáros Szövetség
