Retro
2016. március 3. csütörtök, 12:24
Szerző: Gellérfi Gergő
Még mindig vannak ismeretlen elemei a Senna-legendáriumnak, most Jean Todt FIA-elnök rántotta le a leplet egy 1993-as találkozóról, mely megváltoztathatta volna az F1 modernkori történetét.
Közel huszonkét évvel a legendás Ayrton Senna tragikus halálát követően is napvilágot látnak még új részletek a brazil klasszis élettörténetét, illetve karrierjét illetően. A legújabb ráadásul egy olyan eleme a Senna-legendáriumnak, mely a háromszoros világbajnok végzetére is kihatással volt: ahogy Jean Todt egykori Ferrari-csapatfőnök egy interjúban elárulta, Senna eredetileg a Ferrarinál, s nem a Williamsnél akarta folytatni karrierjét 1993 után.
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy Senna többször egyeztetett a Ferrari képviselőivel, így 1990-ben Cesare Fiorio menedzserrel, két évvel később pedig az akkor tanácsadóként tevékenykedő Niki Laudával. Jean Todt most az Auto Bild Motorsportnak nyilatkozva egy 1993-as találkozó részleteit tárta a nyilvánosság elé:
„Ő a Ferrarit akarta, a Ferrari pedig őt, mivel ő volt a legjobb. Az 1993-as monzai Olasz Nagydíj előtt volt egy hosszú találkozónk a comói tó mellett Villa d’Estében, ahol mind a ketten megszálltunk. Este tíz óra körül érkezett a szobámba, s két órán át beszélgettünk. A hangja valósággal lenyűgözött, nagyon lassan, és roppantul tisztán beszélt. Azt mondta, hogy már a következő évben, 1994-ben is a Ferrarinál akar szerepelni” – idézte fel Todt a több mint két évtizeddel ezelőtti eseményeket.
Csakhogy ez az átigazolás nem jöhetett létre: „Volt két szerződtetett versenyzőnk Jean Alesi és Gerhard Berger személyében. Senna erre azt mondta, hogy a Formula-1-ben a szerződések értéktelenek. Én viszont nem így gondoltam. Amikor később felhívtam őt, hogy tegyek egy ajánlatot 1995-re, nemet mondott rá, mivel addigra már a Williams mellett döntött.”
Így aztán nem Senna, hanem a két évvel később érkező Michael Schumacher lett a maranellóiak új sztárpilótája. „Az én szememben ő volt az egyetlen versenyző akkoriban, aki képes lehetett újra világbajnokká tenni a Ferrarit. Tehetséges, elkötelezettség és hűség kombinációja volt, s a technikai személyzet számára is jó referenciát jelentett.”
