Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Atlétikai Szövetség, ahol értékelte a 2017-es év magyar atlétasikereit. A tájékoztató házigazdája Krizsán Xénia olimpikon, világbajnoki 9., U23-as Európa-bajnok atléta volt. Ott volt a rendezvényen 2017 sikeres atlétái közül az olimpiai bronzérmes, világbajnoki ezüstérmes, fedett pályás Európa-bajnok Márton Anita, a vb-bronzérmes, Universiade-győztes Baji Balázs, a világbajnoki döntős fiatal kalapácsvető Halász Bence és az U23-as Európa-bajnok Rivasz-Tóth Norbert.
Minden világversenyről éremmel, csúcsokat döntve tértek haza idén a magyar atléták, és ezzel Gyulai Miklós, a hazai szövetség (MASZ) elnöke szerint minden előzetes várakozását felülmúlva szerepeltek. A sportvezető a Magyar Atlétikai Szövetségnek a 2017-es nemzetközi pályaszezont értékelő sajtótájékoztatóján hozzátette: a versenyzők magasra tették a mércét, ezt a teljesítményt nehéz lesz megismételni, ugyanakkor szeretné, ha a jövőben nemcsak vb-érmese, hanem végre világbajnoka is lenne a sportágnak.
Gyulai Miklós beszélt arról is, hogy a MASZ jelezte szándékát a 2023-as felnőtt szabadtéri vb megrendezésére, amit a kormány és a sportvezetés is támogat. „Jelenleg a Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől (IAAF) várjuk a feltétel- és szempontrendszereket ahhoz, hogy a végleges döntés megszülessen a pályázatról” – fogalmazott az elnök. Az MTI-nek megerősítette, hogy a vb helyszíne egy Csepelen felépítendő 40 ezres, majd 15 ezresre visszabontható atlétikai stadion lenne. Kitért arra is, hogy az IAAF várhatóan jövő szeptember-október táján dönt majd a 2023-as vb odaítéléséről.
Spiriev Attila sportigazgató részletesen ismertette a magyar atléták 2017-es nemzetközi versenyeken elért eredményeit. Kiemelte, hogy a londoni felnőtt vb-n szerepelt 16 tagú magyar csapat fele a legjobb 16 között végzett. Értékelése végén kitért a győri EYOF-on elért eredményekre is. Mint mondta, féltette a 15-16 éves fiatalokat, hiszen még soha sem voltak ilyen erőpróbának kitéve. De versenyzőik megállták a helyüket. Az összesen 27 versenyszámban rajthoz állt atléták 1 arany-, 2 ezüst- és 1 bronzérmet szereztek. További 16 számban szerepelhettek a döntőben, s ott értékes helyezéseket értek el.
„Arányaiban még soha nem teljesített világbajnokságon ilyen jól a magyar válogatott, összességében pedig egyszer, 1991-ben Tokióban volt több ilyen helyezésünk” – jelentette ki Spiriev Attila, aki emlékeztetett arra is, hogy Baji Balázs előtt magyar gátfutó még soha nem nyert érmet világbajnokságon.
Márton Anita, az idén világbajnoki ezüstérmet és fedettpályás Európa-bajnokságot nyerő súlylökő azt mondta, számára most az a fő cél, hogy a 2020-as tokiói olimpián a dobogó felső fokára álljon. Az addigi világversenyeken szeretne minél fényesebb érmeket begyűjteni és túldobni a 20 méteres álomhatárt is.
Baji Balázs úgy fogalmazott, neki még mindig hihetetlen, hogy harmadik tudott lenni 110 méter gáton a londoni világbajnokságon, a következő vb-n a döntőbe jutást célozza meg, és nem érzi majd kudarcnak, ha nem sikerül újra érmet nyernie.
Rivasz-Tóth Norbert, a bydgoszczi U23-as Európa-bajnokágon 83,08 méteres új magyar csúccsal győztes gerelyhajító azt mondta, fantasztikus érzés, hogy ilyen teljesítményt ért el. Azt tervezi, hogy először stabilizálja ezt az eredményt, majd szeretne még tovább fejlődni, a következő utánpótlás Eb-n pedig az a célja, hogy megismételje elsőségét.
Az ugyancsak U23-as Európa-bajnok kalapácsvető Halász Bence bevallotta, nagyon izgult a bydgoszczi versenyen, a 73,30 méternél nagyobbat akart dobni a 7,26 kg-os szerrel. Ő először a 77-78 méteres dobást stabilizálná, majd szeretné áttörni a 80 méteres álomhatárt, de ezt nem siettetné. Az U23-as Eb-n pedig meg kívánja védeni a címét.
Gyulai Miklós a zárszavában felhívta a figyelmet, hogy Győr városa 2018-ban U18-as Európa-bajnokságot rendez, amelyen reméli, hogy fiataljaink további sikereket érnek el, ezzel is igazolva, hogy az atlétikai jó uton halad az utánpótlás nevelésében.
(MOB-MTI, fotók: MOB/Szalmás Péter)
